Építőipari cégnél alvállalkozói számla könyvelése

[pintlasz]

Szia!

 

Attól függ, hogyan állapodtatok meg. Ha a szerződésben rögzítettétek, hogy külön történik a számlázás - és így is történt - akkor külön kell könyvelni. Egyébként szerintem egyszerűbb, ha egyben számlázza a szerződésben rögzített vállalási díjat az alvállalkozó. Ekkor ezt könyveled 8-asba (nem tudom nálatok mi a különbség 815 és 815 között, a szla.keret kialakítása teljesen egyedi).

Egyébként a számviteli tv. 78. § 6) bekezdés dönti el, hogy alvállalkozóról van-e szó. E szerint:

"Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor."

Azaz, ha az alvállalkozód elvégzett egy munkát, amiben az ő anyagktg-e is benne van, de neked egyben számlázta, mint vállalási díj és ezen te nem végeztél további munkát - nincs hozzáadott érték - akkor közvetített szolgáltatásként kell könyvelned (8-as szlaosztály)

Remélem tudtam segíteni.

 

Üdv, PL

 

 

[zspotorke]

Szia WinZol!

Az én gyakorlatomban az árajánlat szokta tartalmazni az általad vázolt bontást. A Szerződésben már nem szoktak erre külön kitérni, mert a teljes dokumentáció része az árajánlat. Persze nem tiltott! A számlában ha megbontod, ha nem - nem könyvelhető külön az anyag és a munkadij még akkor sem, ha azt külön számlázza.

Üdv: P.Zsuzsa

[stamasi]

Szia WinZol!

Ha az ablakbeépítést egy az egyben továbbszámlázzátok (nem változatlan áron) akkor 815. Ha a teljesítés időpontja nem egyezik (a benyújtott számla, kimenő számlátok) akkor először készletre kell venni a közvetített szolgáltatást, és amikor megtörténik a továbbszámlázás, akkor kell a 815-re könyvelni. Az alvállalkozó szolgáltatást végzett, tehát nem kell külön könyvelni. A számlából nem kell kiderülnie az anyag és munkadíjnak. Általában a számlát alátámasztó dokumentumokban szerepelnek ezek az adatok, pl. árajánlat, költségvetés, megrendelő, szerződés.

Üdv.: Szilvi

[pintlasz]

Tisztelt Érdeklődők!

 

Bár az eredeti cél nem az ami miatt most írok, de az egyértelműség miatt szükségét érzem, hogy P.Zsuzsa válaszára reagáljak. Kizárólag abból az okból kifolyólag, hogy a kérdező igényét kielégítsük. Segítő szándékkal a tapasztalataimat osztom meg veletek.

A példa azért nagyon jól kezelhető, mert a jan. 1. óta érvényes új áfatörvényben megfogalmazott fordított adózás (142. §)  rengeteg problémát jelentett máj. 1-ig a nem pontos szabályozás miatt az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtások területén, és többek között az ablakbeépítés is egy ilyen többször hivatkozott ügylet. Mivel ez egy ingatlanon végzett tevékenység és természetéből fakadóan az ingatlan szerves részét képezi - ez a vizsgálandó kritérium - a szolgáltatást fordított áfával kell számlázni. Igen ám, de - és itt jön be az a probléma, amit WinZol kérdez - hogyan kell eljárni az ablakok (mint termék) és a munkához szükséges egyéb anyagok költségeit illetően? Mivel ez alapvetően nem szolgáltatás, hanem termékértékesítés, ezért alapvetően nem fordított áfakörbe tartozik (142. § csak bizonyos szolgáltatásokat tartalmaz).

Nem bonyolítom tovább, a lényeg az, hogy több előadáson is elhangzott (APEH állásfoglalás is született, Saldo tagokként velük is többször egyeztettünk, mivel építőiparban dolgozik a Zrt-nk), hogy ilyenkor a szerződés dönti el, hogy ezt hogyan kell kezelni. Két megoldás létezik. A munkát elvégző vállalkozóval megállapodhatok úgy, hogy:

1. kötünk egy szerződést az ablakok adás-vételére (ekkor ez egyenes áfával adózik) és egy másik szerződést magára a szolgáltatásra (ez fordítottan adózott ápr. 30-ig, ui. máj. 1-én ismét változott a tv.!)
2. ill. úgy, hogy az anyagktg-gel számolt teljes összegről szerződünk. Ez az a verzió, amit a fenti hozzászólók is jeleztek.
   

Azt gondolom ez így egyértelmű választ ad abból a szempontból is, hogy lehet különszámlázni az anyagot és a szolgáltatást.

Mindemellett Szilvi megjegyzése is fontos azzal, hogy akkor kell készletre venni, ha az általad kiszámlázandó árbevétel más adóelszámolási időszakban jelenne meg, mint az alvállalkozói ktg. (Számviteli tv. összemérés elve alapján)

 

Üdv, PL

[bordine]

 

Készletrevétellel kapcsolatban, kérdésem, hogy hogyan oldható ez meg?

A könyvelő honnan tudja, hogy a nevezett alvállalkozó számlázott munkáját továbbszámlázták-e már az adott tárgyidőszakban? Havi bevallás esetén ugye ezt havonta kellene nézni. Előfordulhat az is, hogy egy részét már továbbszámlázták, másik részét még nem. Akkor meg kellene bontani a számlát, és amit még nem számláztak  tovább belőle azt készletrevenni?

Kisebb építőipari cégek szerintem csak év végén leltár alapján veszik fel az alvállalkozók tovább nem számlázott teljesítéseit befejezetlen termelésként.

Ha a számviteli politikában ez szerepel akkor így is szabályos nem?

[pintlasz]

Kedves Bordine!

 

Válaszaim rendre a következők:

1. Már megbocsáss, de a könyvelő a bejövő és a kimenő szla-król is tudomást kell hogy szerezzen! 
2. Igen, havonta.
3. Megteheted, elhatárolásokkal lehet operálni.
4. Szabályos.

Üdv, PL

[stamasi]

A könyvelő a következők alapján könyveli:

A bejövő alvállalkozói számlára az ügyvezetőnek rá kell írnia, hogy pl.:

Mondjuk a számla 200.000 Ft || áfa. Ekkor ráírja és aláírja: "200.000 Ft továbbszámlázva a .....számú kimenő számlában 2008. 10.05-én"

A kimenő számlára pedig ráírja: "Alvállalkozó XY Kft. 200.000 Ft, telj: 2008.10.05.".

Üdv.: Szilvi

[bordine]

Köszönöm és is a válaszotok!

PL! A kimenő és bejövő számlákat természetesen időben látom, és könyvelem, de azokból nem tudom megállapítani a tovább nem számlázott teljesítéseket.

Egy építkezésen több alvállalkozó van, az ügyvezető sem tudja a fentieket. A múszaki vezető állítja össze a kimenő számla műszaki tartalmát, de az alvállalkozók vonatkozásában  ő sem bontja meg. Arra külön munkaerőt kellene megbízni, hogy megállapítsa, hogy a kimenő számlában melyik alvállalkozó, mennyi teljesítése van továbbszámlázva. Erre pegdig nincs kapacitása a cégnek. Örülök, ha év végén kapok valamilyen leltárt.

[stamasi]

Nem a Te feladatod megállapítani, hogy mi lett továbbszámlázva. Ha nem az ügyvezető, akkor aki kompetens, pl. műszaki vezető állapítja meg. A könyvelő mi alapján állapíthatja meg, hogy hova könyvel, ha a számla nincs igazolva? Nincs feltüntetve az alvállalkozói teljesítés, illetve a továbbszámlázás? Tudom, hogy a gyakorlatban ez nehezen működik. De valami alapján össze kell párosítani a számlákat, különben a 8-as szla-oba nem könyvelheted. Azt sem értem erre miért kell külön kapacitás. Arról nem beszélve, hogy valamilyen szinten át kell látni, hogy egy adott vállalt munkánál mennyi alvállalkozó van, mennyi pénzt kapok érte, abból mennyit fizetek alvállalkozókra, anyagra, mennyi a nyereségem, stb.

Szóval, ha Te nem látod a kimenő ill. bejövő számlákból, hogy mi lett továbbszámlázva, akkor mi alapján könyveled?