El nem számolt écs, tárgyi eszköz nettó értéke

[lala3611]

Egy Kft. azért, hogy nyereségesen zárja az évet, úgy döntött, hogy nem számolja el az értékcsökkenést a múlt évre vonatkozóan, mert azzal több millió forintos veszteség jött volna ki. Tudomásom szerint az értékcsökkenést nem lehet áthozni a következő évre, viszont a tárgyi eszköz nyilvántartásokban át lett vezetve az értékcsökkenés. Kérdésem az lenne, hogy könyvelésileg hogyan vezessem ki a múltévi écs-t, hogy az annak megfelelő nettó értékeken szerepeljenek továbbra az eszközök. 

Az értékhelyesbítés és értékelési tartalék képzése csak akkor lenne jó, ha növekszik a eszközök értéke. Az értékhelyesbítés és az egyéb ráfordítás (86) elszámolása esetén pedig az idei eredményt rontaná. Vagy csak a nyilvántartásokban számoljam el az écs-t. könyvelésileg meg ne könyveljem? Akkor meg a mérlegben nem lenne jó a tárgyi eszközök értéke.

Ebben az esetben mi lenne a helyes könyvelési megoldás? 

[zspotorke]

Szia!

Az első bekezdésben vázoltakkal véleményem szerint jó néhány törvényt megsértettetek, mert az nem lehetséges, hogy azért, hogy nyereséges legyen egy cég - nem számolunk el értékcsökkenést a már üzembe helyezett eszközök esetében. Olyan van, hogy megváltoznak a körülmények és a változások tartósnak bizonyulnak ezért megváltoztatjuk az amortizáció elszámolását.

"Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható! Nyilvánvalóan a változásnak tartósnak kell lennie."

A leggyakrabban év közben is bekövetkező változás: az adott eszközön végzett pótlólagos beruházás, felújítás, amelynek értékével a bruttó érték nő! A megnövekedett bruttó érték változatlan hasznos élettartam alatt csak akkor térül meg, ha évenként több, azaz magasabb leírási kulcsú értékcsökkenési leírást számolnak el, vagy a hasznos élettartamot növelik meg, vagy a hasznos élettartam végén a maradványérték összegén változtatnak.

Év közben bekövetkező változás - főleg ingatlanok esetében - a részleges selejtezés, amikor mind a bruttó érték, mind az elszámolt értékcsökkenés csökken. Ha a hátralévő élettartam és a maradványérték nem változik, akkor az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás mértékét kell megváltoztatni. Év közben változhat az értékcsökkenési leírás kulcsa akkor is, ha például egy társaság termelőüzemében egy műszakról két műszakra, vagy két műszakról egy műszakra térnek át, az áttérés időpontjától, de a változás oka lehet a termelőberendezések intenzívebb kihasználása is.

Ahogy érzékeled az analítikának egyeznie kell a főkönyvi könyveléssel (azt támasztja alá) egyébként a mérleg hiteltelen. Nem lehet eltéríteni egyiket a másiktól. Egyébként attól, hogy veszteséges egy cég még koránt sem biztos, hogy nem kell adót fizetnie és ez fordítva is igaz.

A fejlesztési tartalékkal kapcsolatos gondolataid bővebb kifejtését szívesen venném, mert nem értem a gondolataidat. Mire is gondolsz?

Üdv: P.Zsuzsa

[zspotorke]

a gondolatmenetet folytatva, bár ezeket valószínűleg ismered, de a teljesség kedvéért: (Adó szaklap 2008/4. száma)

Értékcsökkenési leírás a számvitelben

Számviteli értelemben az értékcsökkenési leírás révén a vállalkozások által beszerzett és előállított tárgyi eszközök, immateriális javak értéke az általuk előállított új termék vagy végzett szolgáltatás értékébe kerül át. Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának (amortizációjának) pénzben kifejezett értéke. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenési leírást az üzembe helyezéstől, állományba vételétől kezdődően a hasznos élettartam alatt, a vállalkozás által meghatározott módszer alkalmazásával kell elszámolni. Háromféle leírást különböztetünk meg.

• A terv szerinti értékcsökkenést a vállalkozás által meghatározott ütemben és módszerrel számolják el a költségek között.
• Terven felüli értékcsökkenést akkor alkalmaznak, amikor az immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke (ami a bekerülési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözete) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérleg készítésekor a piaci értéke, illetve ha változik annak hasznosíthatósága (például megrongálódik). A terven felüli értékcsökkenés összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét azonban vissza kell írni, ha az eszköz piaci értéke úgy változik, hogy az meghaladja annak könyv szerinti értékét. Ez az összeg egyéb bevételt képez a vállalkozásnál.
• Egy összegű értékcsökkenésként – 2006. január 1-jétől üzembe helyezett eszközök esetében – a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz bekerülési értékét lehet a használatbavételkor elszámolni.

 

Értékcsökkenési leírás a társasági adóban

A vállalkozás által elszámolt értékcsökkenési leírás olyan költség és ráfordítás, amelyhez az adott évben nem kötődik pénzkiadás. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (továbbiakban: Tao.-törvény) ezért korrekciós tételeket alkalmaz az adóalap megállapításakor. Főszabály, hogy a valamely eszközre a számvitelben elszámolt terv szerinti, egyösszegű, illetve terven felüli értékcsökkenés összege növeli az adózás előtti eredményt, a törvény szabályai szerint megállapított értékcsökkenési leírás pedig csökkenti azt. Az adott eszközre az adóévben visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege – bizonyos kivételekkel – csökkentő korrekciós tétel. Így az értékcsökkenési leírás fogalma a társasági adóban a tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értékének az adóalapban elismert összegét jelenti.

Bizonyos esetekben a Tao.-törvény szerinti leírási kulcsok az eszköz értékének gyorsabb megtérülését biztosítják, előfordul azonban, hogy az értékcsökkenési leírásként elszámolt költséget egyáltalán nem ismeri el az adóalapnál. A szabályozás a két leírási kulcs különbözősége esetén azt eredményezi, hogy az évenként elszámolt értékcsökkenésről a vállalkozásnak két nyilvántartást kell vezetnie. A két nyilvántartásban az eszközökhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik: a számviteli elszámolásnál ez a könyv szerinti érték, a társasági adó rendszerében pedig a számított nyilvántartási érték (a bekerülési érték, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével). A használatból történő kivonás évében a két nettó értéket adóalap-módosító tételként kell figyelembe venni. Az értékcsökkenés társaságiadó-beli meghatározásának szabályait a Tao.-törvény 1. és 2. számú mellékletében találjuk.

Értékcsökkenési leírás a különadóban

A különadó-törvény – a Tao.-törvényhez hasonlóan – az adózás előtti eredményből indul ki az adóalap meghatározása során, melyhez különböző korrekciós tételeket rendel. Ezek száma a Tao.-törvényben meghatározottakhoz képest jóval kevesebb. A korrekciós tételek között nem szerepel az a Tao.-törvényben szereplő kitétel, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés növeli, az adótörvény szerinti értékcsökkenés csökkenti az adózás előtti eredményt. Ehelyett a különadó-törvény rendelkezései közvetett módon érintik az értékcsökkenési leírást. Ezek a rendelkezések a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazásának korrekciója, illetve a kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó korrekciók

A fentiekből is látható, hogy az általad vázolt problémának létezhet "törvényes" megoldása is, de ez semmiképpen nem lehet az, hogy az üzemben lévő eszközökre az általad vázoltak alapján nem számolunk el értékcsökkenést.

Üdv: P.Zsuzsa

[lala3611]

Szia Zsuzsa!

Köszönöm szépen kimerítő válaszodat. Igen, ezeket minden oldalról áttanulmányoztam már én is. Sajnos ez a kft. határidő utolsó óráiban döntött így, mondván értékcsökkenést döntéstől függően nem kötelező elszámolni, támogatásokhoz és pályázatokhoz meg nem lenne jó, ha a mérlegszerinti eredmény a mérlegben többmilliós minusz lenne. S.O.S utánanéztem, mivel hamar nem találtam erre vonatkozólag olyan infot arra, hogy nem lenne kötelező, gyorsan beszéltem egy könyvvizsgáló ismerősőmmel és egy  adótanácsadóval is, akik szintén nem állították, hogy szabálytalan lenne az écs el nem számolása. Akkor hozódott fel az is, hogy ezt pl.

T417 Értékelési tartalék - K137 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése

könyvelési tétellel lehet kivezetni, ami a sietség, meg az idegeskedés miatt a márlegből ráadásul ki is maradt. 2008. év elejére betettem mint nyitó rendező tétel. Azóta elbizonytalanodtam, hogy az említett  ismerőseimtől kapott információ mégsem volt jó. Mostmár az lenne a nagy problémám, hogy hogyan tudnám ezt helyrehozni, ha a múltévet tekintve lezártnak veszük? Vagy mégis jó lenne a fenti tétel? Ezt megtaláltam könyvelési szakkönyvekben is, de nem az el nem számolt écs-re.

Üdv: Ny.Lajos 

[lala3611]

Szia Zsuzsa!

Köszönöm szépen kimerítő válaszodat. Igen, ezeket minden oldalról áttanulmányoztam már én is. Sajnos ez a kft. határidő utolsó óráiban döntött így, mondván értékcsökkenést döntéstől függően nem kötelező elszámolni, támogatásokhoz és pályázatokhoz meg nem lenne jó, ha a mérlegszerinti eredmény a mérlegben többmilliós minusz lenne. S.O.S utánanéztem, mivel hamar nem találtam erre vonatkozólag olyan infot arra, hogy nem lenne kötelező, gyorsan beszéltem egy könyvvizsgáló ismerősőmmel és egy  adótanácsadóval is, akik szintén nem állították, hogy szabálytalan lenne az écs el nem számolása. Akkor hozódott fel az is, hogy ezt pl.

T417 Értékelési tartalék - K137 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése

könyvelési tétellel lehet kivezetni, ami a sietség, meg az idegeskedés miatt a márlegből ráadásul ki is maradt. 2008. év elejére betettem mint nyitó rendező tétel. Azóta elbizonytalanodtam, hogy az említett  ismerőseimtől kapott információ mégsem volt jó. Mostmár az lenne a nagy problémám, hogy hogyan tudnám ezt helyrehozni, ha a múltévet tekintve lezártnak veszük? Vagy mégis jó lenne a fenti tétel? Ezt megtaláltam könyvelési szakkönyvekben is, de nem az el nem számolt écs-re.

Üdv: Ny.Lajos 

[zspotorke]

Szia Lajos!

Értékhelyesbítést akkor lehet elszámolni (nem kötelező, a vállalkozó saját döntése, hogy alkalmazza-e), ha a mérlegkészítéskor ismert piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték. Ilyen esetben a különbözetet elszámoljuk értékhelyesbítésként (tehát növeljük vele az eszköz mérleg szerinti értékét), valamint a források között Értékelési tartalékot képzünk. Amennyiben a piaci érték és/vagy a könyv szerinti érték változása miatt az értékek közötti különbözet csökken, az értékhelyesbítést (és az értékelési tartalékot) is csökkenteni kell mérlegkészítéskor. Az adott eszköz könyvekből történő kivezetésekor természetesen az értékelési tartalékot is meg kell szüntetni. Ennek a műveletnek eredményre gyakorolt hatása nincs,(mert a felértékelés, értéknövekmény nem alapja az értékcsökkenésnek, csak a mérleget teszi szebbé) Néhány éve még csak erre szakosodott céggel lehetett elvégezni ezt és kötelező volt könyvvizsgáltatni. Utána kell néznem, mert emlékeim szerint változott (nem ilyen szigorú már, ha jól emlékszem) - de a taggyűléssel mindenképpen el kell fogadtatni és illik bevezetni a Határozatok Könyvébe is. 

Könyvelése: T 1... - K 417 illetve visszavezetéskor, megszüntetéskor a fordítottja. és látható, hogy nincs eredményre gyakorolt hatása.

Leértékelni akkor kell az eszközöket, ha azok értéke tartósan és jelentősen a piaci érték alatt van vagy eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem használhatóak, stb., stb. (értékvesztés)

Könyvelése: T 866 - K 1...., de ez a tétel mint látod eredményt ront.

Le nem könyvelt tétel: szerintem nem lehet nyitó rendező tétel - mert az csak olyan tétel/tételek lehetnek, amelyek nem változtatják meg a záró = nyitó egyezőséget. Pl. adófolyószámlák összevezetése. A Te eseted, ha egy dokumentált gazdasági eseményt nem könyveltél, önellenőrzés szerintem, de csak akkor, ha nem egy utólagos döntésről beszélünk. 

Olvasgatok még - hátha van valami kiskapu illetve a többieknek valami jó ötlete a problémád orvoslására. Például nézz körül a költségelszámolás terén - hátha "elnéztél" valamit és el lehetne/kellene elhatárolni valamilyen költséget például...(vagy bevételt) és akkor önellenőrizhetsz amely vagy 3 oszlopos mérleg, vagy belecsapódik a tárgyév eredményébe. A tavalyi év eredményét meg javítaná illetve a helyére tehetnéd az értékcsökkenésedet. Esetleg próbáld valamilyen védhető indokkal lassítani az elhasználódás idejét -bár ezzel óvatosan kell bánni, nehogy utólagos döntéssé minősítsék. Alapos  és védhető dokumentáció kell hozzá.

Üdv: P.Zsuzsa

[mazsi5]

Szia Lajos!  Szerintem ezt teljesen szabályosan elég munkaigényes lesz helyre tenni.  

A számviteli törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az értékcsökkenést el kell számolni!!!  Ha az écs mértékét változtatták meg, magasabb maradvényérték...., arra a szöveges kieg.mellékletben is ki kellett térni,  ha azok a tárgyieszközök mondjuk használaton kívülre kerültek, s esetleg készletté minősítették őket...??,   -  de mindeképpen gáz van és nemcsak könyvelési és annál fogva beszámolási is, hanem társasági adó  is - feltéve, hogy nem EVÁ-s a cég  -  .

Érdekesnek találom a könyvvizsgáló és adótanácsadó hozzáállását a kérdéshez, hiszen gondol csak a számviteli alapelvekre: teljesség,  valódiság, stb...    Az értékhelyesbítés lehetőséggel a problémád nem orvosolható, hiszen azon kívül, hogy a számviteli politikának rendelkeznie kell arról, hogy egyáltalán a társaság alkalmazza-e az értékhelyesbítést, azon kívül az értékelést minden évben végre kell hajtani,  de attól még az sztv. szerinti écs-t könyvelni kell  - hiszen az értékelési különbözetet mindig az éppen aktuális "nettó" értékhez viszonyítva kell megállapítani...és a főkönyvben rögzíteni. Arról nem is beszélve, hogy az aktuális piaci érték  (te.nettó érték piaci értékre hozása értékhelyesbítés intézményével) megálapítása, azért az nem hasraütéses dolog...

Szerintem önellenőrzés, hiszen mivel a beszámoló nem valós adatokon alapul, s egy beszámolót, meg a leltárakat, tárgyieszköz analitákát sok éven keresztül kell őrizni, sok éven keresztül áll fenn annak kockázata, hogy a cég lebukhat...  (eleve ott van egy elég feltűnő adat a társasági adóbevallásban: SZTV szerint elszámolt értékcsökkenés, TAO szerint elszámolt, valamoint a tao.bevallásban a tájékoztató adatokban a tárgyieszközök nettó, stb. értékek levezetése..., )  Az önellenőrzés alapján kiderül, hogy a módosulások hatásaként megjelenő küönbözet, az jelentős-e vagy sem - tehát kell-e beszámoló újbóli közzététel, illetve mit kell megmódosítani...  de én biztos, hogy nem vinném magammal ezt a terhet, hiszen a tárgyieszközök azok pontosan, ahol évről évre látható és nézhető az előző év is..   Az meg, hogy az analitikában el van számolva,  de a főkönyvben nincs lekönyvelve az megintcsak durva.. Én felelős könyvelőként nem vállalnám be,  hiszen ez már mindenképpen a hozzáértő, könyveléssel, beszámoló készítéssel megbízott könyvelő hibája és felelőssége körébe vonható.  Az, hogy az ügyvezetés egy  3 éve lejárt követelést még mindig teljesértékűnek tekint/értékel és azt mondja/írja: nem lehet értékvesztést elszámolni,  azért esetleg megkérdezhető adott esetben az ügyvezetés  -,  de azért, hogy van tárgyieszköz écs, csak éppen a könyvelő nem könyvelte le.... hát azért mindenképpen a könyvelő a felelős,  az mindenképpen szakmai hiba..  Csak gondolj bele, mit mondana a cég ügyvezetője, mikor kinyomnák a bírságot a tao bevallás valótlansága, beszámoló szándékos megszépítése miatt ?? -  szerinted nem a hozzáértő mérlegképes, ezért fizetett könyvelőt hibáztatná??  Sajnálom, de nem tudok olyat írni, hogy ááááááá  ne foglalkozz vele, ki fogja azt nézni, stb..

[lala3611]

Sziasztok!

Köszönöm szépen a válaszokat. Közben én is jobban utánanéztem, és szembesülök azzal, hogy az écs-t. el kell számolni. Megnéztem az elhatárolási lehetőséget, de az sem adott megoldást. Előreláthatólag lesz az önellenőrzés miatt némi csatám az ügyvezetővel, mivel így pozítiv eredménye lett a mérleg szerinti eredménynek. Az önellenőrzés miatt meg sokmilliós minusz lesz. Lehet, el sem fogja fogadni az új mérleget, akkor meg patt helyzet, még önellenőrízni sem tudok. Na mindegy majd látom mire jutok, remélem győz a józan ész. 

Üdv: Ny.Lajos 

[zspotorke]

Szia Lajos!

Próbálj meg a fentiekban foglaltakkal, az általad is olvasottakkal valamint azzal a nem elhanyagolható ténnyel érvelni, hogy amennyiben nem kerülnek a helyükre a "dolgok", az analítika soha nem fog egyezni a főkönyvi könyveléssel és ily módon minden további év mérlege hibás lesz.

Sajnos általános tapasztalat, hogy a T. vállalkozók ÁFÁ-t nem szeretnének fizetni, de adót úgy általában nem - ugyanakkor a hiteleknél, pályázatoknál pedig jó lenne a "szép" mérleg, a pozitív üzemi/mérleg szerinti eredmény.  Természetesen rengeteg jó barát és ötlet kerül ilyenkor felszínre - csak egy embert nem kérdeznek meg, a könyvelőt, hogy neki mi a véleménye minderről. Természetesen vannak kivételek, de azok lassan mint a fehér holló olyanok lesznek.

Üdv: P.Zsuzsa