Bánatpénz könyvelés?

[fjozsefne]

Sziasztok!

Segítségeteket kérem, a bánatpénz könyvelésében! Hulladékfeldolgozó üzem számlát kapott bánatpénzről, életemben nem hallottam még róla, mire van ez a bánatpénz? Mivel hulladékfeldolgozóról van szó a bánatpénz is nettós! Hogy könyvelem? Mi cégünk fizeti! Gondolom nem készült el egy munka ezért bánatpénzt kell fizetnie a cégünknek? Ez az áfa bevallásban ugyan úgy kezeljem mint rendes fordított áfás számlát?

[mazsi5]

Bánatpénzről van szó tényleg,  vagy esetleg kötbérről  -- mert nem mindegy. 

De a bánatpénzről:  Ptk.

320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.
(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti.

A felek megállapodhatnak abban, hogy valamelyikük vagy bármelyikük olyan esetben is elállhat a szerződéstől, amikor jogszabály erre nem ad lehetőséget. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy e lehetőségért cserébe ellenértéket kötnek ki. Az elállás jogának elismerése fejében kikötött - a másik fél kártalanítását szolgáló - ellenérték a bánatpénz. A bánatpénzt meghaladó kár megtérítése nem követelhető, hiszen ilyenkor a felek a szerződésben abban állapodnak meg, hogy a bánatpénz megfizetése ellenében gyakorolható az elállás joga. Az elállás tehát ebben az esetben jogos magatartás, amely szerződésszegésnek nem minősíthető.
Ugyanakkor aA bíróság a túlzott mértékű bánatpénzt mérsékelheti. Túlzott mértékűnek akkor tekinthető a bánatpénz, ha az jelentős mértékben meghaladja a másik félnek a szerződéshez fűződő anyagi érdekét. Ezt csak a körülmények gondos vizsgálatával lehet eldönteni. E körben nemcsak annak van jelentősége, hogy a bánatpénz miként aránylik a teljes vételárhoz, mert a kikötött összeg önmagában is túlzott mértékű lehet. Meg kell vizsgálni az elállási jogot gyakorló fél anyagi és személyi körülményeit, valamint azt, hogy jogát méltányolható okból gyakorolta-e. Figyelembe kell venni azt is, hogy az elállás következtében a másik félnek milyen kára keletkezett, és az kellő körültekintéssel elhárítható lett volna-e.
A bánatpénz kikötéséhez a jogszabály nem kíván alakszerűséget, járulékos jellege folytán viszont csak érvényes főkötelezettség mellett állhat.
  
 

 

[fjozsefne]

Számvitelileg ezt hogy számolom el? Hova könyveljem a bánatpénz kifizetését? Gondolom az áfa bevallásba is bele kell tennem, igaz nem áfás hanem fordított! Semmi ötletem!

[DerStauner]

Szia!

 véleményem szerint először azt kellene eldönteni, hogy költség lesz-e, vagy ráfordítás.

Mivel a garanciális javítási költségek is egyéb ráfordítások, mert alapvetően nem köthetők a vállalatok tevékenységéhez (bár itt vannak viták), ezért a bánatpénzt is ide tenném (szintén nem "igazi" költség típus): 86/454

abban nem vagyok biztos azonban, hogy fordított áfa alá tartozna-e, csak azért, mert hulladékhoz kapcsolódik.

ami biztos, hogy a bánatpénz egyfajta kártérítés, aminek kiszámlázásakor pedig nem történik termékértékesítés v. szolgáltatásnyújtás, ezért áfát sem kell/szabad felszámítani, így az áfabevallásban sincs helye.

azonban ha tényleg fordított adó alá esik, akkor pedig elfér ott az adóbevallásban.

 

DerStauner 

[bbd@index.hu]

 Sziasztok!

Találtam egy jogesetet, ami igaz, hogy 2006-os, de bizonyítja, hogy a bánatpénzt "hivatalosan" szolgáltatásnyújtásnak minősítették, így áfás. Emiatt én beletenném az áfába, mint egy fordítottan adózós számlát.

A jogeset  a Bírósági határozatok 2006/6. számában jelent meg:A bánatpénzről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik:„Ptk. 320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti.”Ezek alapján az elállás jogának elismerése fejében kikötött – a másik fél kártalanítását szolgáló – ellenérték a bánatpénz. A bánatpénz adózási minősítésére az Áfa törvény alábbi rendelkezései irányadók:8. § (1) Szolgáltatásnyújtás: minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek.(2) Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen:a) a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történő átengedését is;b) a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére.13.§/1/ 1. ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket, de ide nem értve a kártérítést. A Legfelsőbb Bíróság ezek alapján megállapította, hogy a „bánatpénz tekintetében az Áfa tv. 8.§/2/ bekezdés b) pontja szerinti, Áfa tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás valósult meg. A felperes eltűrte az elállási jog gyakorlását a bánatpénz, mint ellenérték fejében és nem követelte, nem követelhette a másik fél szerződésből folyó kötelezettségének teljesítését és kára megtérítését.”A bánatpénz nem tartozik az Áfa tv. 13.§/1/ bekezdésben írt kivételes szabály alá sem, mert jellege folytán a bánatpénz nem kártérítésre, hanem kártalanításra szolgál. „A bánatpénz fizetése ellenében gyakorolt elállási jog ugyanis jogszerű magatartás, tehát ilyen esetben nem valósul meg a Ptk. 339.§/1/ bekezdése szerinti kártérítés nélkülözhetetlen tényállási eleme, a jogellenesség.”

Forrás: BH 2006/6/204.

 

Számviteli szempontból egyet értek DerStaunerrel a 86/454-el.

Üdv,

Tamara 

 

 

[mazsi5]

2008-ig a bánatpénz az ÁFA köteles volt, mert egyértelműen meghivatkozta az ÁFA törvény, hogy  valamitől való tartózkodás .... is szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Bizonyos hulladékok, amit az ÁFA tv. 6.sz. melléklete tartalmaz,  egy hulladékértékesítéskor - személyi feltételeknek való megfelelés esetén - fordítottan ÁFÁ-s, de egyértelműen hulladékértékesítésről, azaz termékértékesítésről van szó ..

ÁFa tv.: 142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében;

A mostani ÁFA tv. is szolgáltatásnyújtásnak tekinti a .. tartózkodás, helyzet tűrés ügyletet:     /tehát fordított ÁFÁ-s semmi esetre sem lehet szerintem,mert nem termékértékesítés és végképp nem szerepel a 6.sz. mellékletben!/   A fordított ÁFA dolognál már az I-IV. hónapban is kifejtették, hogy annak értelmezése nem kiterjesztő hatású, tehát pld-ul amikor az ingatlannal kapcsolatos bizonyos szolgáltatások fordítottnak voltak besorolva, attól még nem volt fordított az ingatlanbérbeadás, vagy tervezés, stb..... Szerintem attól, hogy a 6.sz. mellékletben felsorolt hulladékok értékesítése fordítottan ÁFÁ-s, attól még nem hiszem, hogy minden, akár a 6.sz. mellékletben felsorolt hulladékkal  - értékesítésen kívüli -  kapcsolatos dolog fordítottan ÁFÁ-zhatna...

Szolgáltatás nyújtása
13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is:
a) vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedését;
b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére.

Mivel a bánatpénz a PTK. szerint is kártalanításra hivatott dolog és a ráfordítások (8-as), ha úgy tetszik kártérítési ráfordításként számolnám el. 

  
 

[Napraforgó]

Sziasztok!

Én máshonnan kezdeném, egy példával:

Tavaly az egyik cégem kapott egy "bánatpénz" számlát, ugyanis szerződést kötött egy építtetővel, hogy az általa épülő üzletből 1 bizonyos részt az elkészület után BÉRBE kíván enni. Amennyiben  az elkészület után eláll a bérleti megállapodástól, akkor a bánatpénz nem jár vissza, viszont ha bérbe veszi, akkor beszámít a béleti díjba.  Ez a számla ÁFÁ-s volt. Majd amikor az épület elkészült, kapott egy mínuson "bánatpénz" számlát és egy plusszon bérleti díj számlát (ez az összeg 3 havi bérleti díjat "takart").

Véleményem, hogy a kérdésben felvetett "bánatpénz" számla valamiféle  megállapodás  miatt "előre" kapott számla, amit a kibocsájtó azért küldött Áfa mentesen, mert az ügylet Fordított adózást takar (pl.építkezésbe való beszállás). 

Üdv:Napraforgó