Szia! Gondolom ez a Bt. nem egyszemélyes BT!!!
Már pediglen, ha min.kétszemélyes (1 beltag, 1 kültag), akkor a beltag nem mondhatja, hogy ő nettóban mennyi osztalékot akar, mert az osztalék a Gt. szerint - ha csak nincs valami különleges rendelkezés a társasági szerződésben - az a jegyzett tőke arányában jár a jóváhagyott osztalékból. Tehát nem csak a beltagnak!!
A nettó meghatározás annál is inkább érdekes, mert az, hogy mennyi osztalék SZJA-t kell fizetni/levonni az osztalék kifizetésekor, az függ attól, hogy mennyi a saját tőke 30%-a és mennyi a jóváhagyott bruttó összegből a feletti rész. Ha fennáll az osztalékfizetési lehetőség (nem írtad a lekötött tartalékot), akkor bruttó összegben kell meghatározni a kifizetésre jóváhagyott osztalék összegét, ami már nem jelenhet meg mérlegszerinti eredményként. (hiszen most eltekintve az eredménytartalékból osztalékra igénybevételtől) az adózott eredmény mínusz jóváhagyott osztalék összege jelenhet meg.
Azt írtad, hogy 2007-es mérlegszerinti eredménye: 2.147 eFt. Ez vélhetően az adózott eredménye. Ha ezt mind felosztják, akkor: a saját tőke a számaid alapján: 22.482 eFt. Ez alapján 6.744 eFt lenne fizethető majd 25% SZJ-val, tehát a 2.147 eFt 25% SZJA-val fizethető majd. De ott van a 14%-os eho kérdés is a nettónál??? Vajon a kifizetésig mennyi összege lesz megfizetve olyan eü.bizt.járulékként, ami a 450 eFt-os határba beszámít és ott a kérdés mennyi lenne az összes osztalék hiszen a másik tagnak is jár, milyen hányadban tulajdonosok, s főleg milyen hánayadban tulaj a beltag, aki 1.800 eFt nettót akar??
Ha csak az egyik tulaj önmagában 1.800 eFt nettót akar, s tételezzük fel, hogy a teljes összeg után 14% eho is van, már akkor az eredménytartalékból is igénybe kell venni osztalékfizetésre összeget, amivel csökkenteni kell a most írd 22.412 eFt eredménytartalékot.
Ahogy Klári is írja: a jóváhagyott osztalékot bruttó összegben kell könyveli a rövid lejár.kötelezettséggel szemben az adózott eredmény csökkenéseként és az eredménytartalék csökkenéseként (ha eredménytartalékból is vesztek igénybe!) még dec.31-el.
Nem lehet pontos választ adni, mert nem ismert hány tulajdonos van, hogy oszlik meg a tulajdoni hányad, hogyan szól a rendelkezés az osztalékfelosztásról (jegyzett tőke arányában!!), hogy néznek ki az egyes tagok 14%-os eho szempontjából, lehet, hogy van köztük olyan, aki már megfizette a teljes 450 eFt-ot!!! (pl. máshonnan is kapott osztzalékot, bérbeadása van,stb.)
A levonandó adókat, járulékokat a kifizetés időpontjában érvényes szabályok (és számok) alapján kell megállapítani. Tehát önmagában az a tény, hogy a beltag 1.800 eFt nettót akar, nem lehet így megmondani, hogy összességében mennyi osztalékot kellene jóváhagyni, azaz mennyi összeget igénybe venni még az eredménytartalékból. lehet, hogy ez a beltag, csak 20%-os tulajdonos??!
Az osztalékkal kapcsolatos adót, járulékot nem előírod a kifizetéskor, hanem a kifizetési bizonylat/elszámolási lap alapján könyveled, mint bruttó kifizetést és abból történt levonásokat a megfelelő számlákra.
Az osztalékjóváhagyást még dec.31-el bruttó módon könyveled. A kifizetést és annak adóit,járulékait a kifizetéskor, s a 0808M bevallásban a kifizetés hónapjára vonatkozó hónapi bevallásba állítod be. S ha a kifizetés május 31-én történik meg,( ami szombat), akkor az adók járulékok megfizetési határideje a többi 0808A-as bevallás adóival,járulékaival együttesen junius 12-ig határidős a bevallással együtt.
A 0729-es bevallást már úgy kell töltened, (eredményleveztés, mérleg rész), hogy abban a jóváhagyott bruttó osztalékfizetési kötelezettség már szerepel a rövid lejáratú kötelezettségek között és azon belül megbontva szerepel a tagok felé fennálló kötelezettségek között, valamint mérlegszerinti eredményed nincs és az eredménytartalékod is csökken az előző évihez képest (ha igénybe vesztek belőle)- tehát a 0729-es bevallásnak és a majd, vagy akár már májusban,áprilisban kifizetett ösztalék nettó összegnek semmi köze nincs egymáshoz. Üdv..