Hogyan határozzuk meg a jelentős összeget?

[nazsipe]

Sziasztok! Új könyvvizsgálónk van, a nehezebb fajtából. Kérlek Benneteket SEGÍTSETEK! A számv.pol-ban nem volt meghatározva a jelentős összeg, csak a jelentős összegű hiba. Kérte, hogy írjam bele. Ugyanúgy határoztam meg mint a hibát (mérlegfőösszeg 2%-a). Ez most nálunk 16 mFt. Jelzálog hitelünk van, melynek szerződésében külön kikötötték, hogy a mérlegben az ingatlant mindig az aktuális értékbecslés értékén kell nyilván tartani. Az értékbecslés szerint +5,9 mFt értékhelyesbítést hajtottunk végre. A könyvvizsgáló szerint ez törvényellenes, nem hajtható végre, mert az összeg nem jelentős! A bank pedig így kéri. Az Szt-ben semmit nem találtam erre vonatkozóan. Mi a véleményetek?

[tothkornelia69]

Szia!

A könyvvizsgáló van a "nehezebbik fajtából"??? A bankod is aranyos! Igaz ,minden részletet nem ismerünk!

14.§.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot

;d) a pénzkezelési szabályzatot. 

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

46. §

(1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.

(2) Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.

 A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése

57, 58.§ , és,

59. §

(1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

(2) Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 

- Ki készíti az értékelési szabályzatot? A vállalkozó vagy a bank?

- Tartós a változás? Egyáltalán a piaci értéken értékel a bank? A piaci értéket egy adott pénzintézet határozza meg?

- Ja! És ki nem ....... le a könyvvizsgálót!?

Üdv:Nelly

[melcsi62]

Nálatok eleve kérdés, hogy hogyan rendelkezik az értékelési szabályzatotok az eszközök értékeléséről, egyáltalán alkalmazzátok-e a "piaci értéken történő értékelést" éltek-e az értékhelyesbítés lehetőségével, milyen eszközök tekintetében, illetve - mely eszközök tekintetében.  - Ahogy Nelly is utal rá.    Tehát ha éltek valamely eszköz értékelésére (mérleg!) az értékhelyesbítés lehetőségével, meg kell határozni, hogy pl. jelentős az eltérés az egyes évek között, ha a piaci érték az előző évhez képest mondjuk 20%-kal, de legalább 1 MFt-tal eltér, vagy valami - Ti határozzátok meg a belső szabályzatban, vagy azt írjátok, hogy a különbözet minden esetben jelentősnek minősül......  Ha éltetek az értékhelyesbítés lehetőségével, akkor erről is kell rendelkezni.  Azt viszont meg kellene nézni, hogy a bankos értékbecslő megadja-e az eszköz piaci értékét minden év végén, vagy csak azt az öszeget határozza meg, amennyiben az az eszköz garanciát  (fedezetet) biztosít/jelent  a hitelintézet részére - hiszen az eszköznek adott környezetében a piaci értéke, nem biztos, hogy annyi, amennyiben a bank feezetként fogadja el

A belső szabályzatotokban a saját cégetekre jellemző nagyságrendű %-os, vagy összegszerű, vagy mindkettőt figyelembe  mértéket határozzatok meg, amit azért lehetőleg - összemérés elvére is figyelemmel - több éven keresztül alkalmaztok következetesen.

SZTV 57.§-ból  

(3) Amennyiben az 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. § szerinti bekerülési értéket, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket), ezen eszköz - az 58-59. § előírásai szerint - piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.

SZTV 58.§.

58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét);
c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.
(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben, a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésénél a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentésével növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig - a 47-51. § szerinti bekerülési értéke összegéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
(4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az így mutatkozó különbözetet az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.
(5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.

(6) A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet
a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit,
b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
(8) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (7) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel - az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
(9) Az (5) bekezdés szerinti eszközök könyvekből történő kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.
59. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
(2) Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
  
 

[Napraforgó]

Szia!

Az előttem szólók leírták a könyvelés és a számviteli politikában rögzítendők lényegét. Lehet hogy a könyvvizsgálónak most mégis igaza van ....(megjegyzem:én sem mindig feltétel nélkül bízom meg bennük).  Én még röviden ezt tenném hozzá: Ha egyszer piaci értéken értékelünk, akkor továbbra is folyamatosan így kell. Ezért ez nem biztos hogy szerencsés.  A bank nem diktálhatja a vállakozás számviteli politikáját, esetleg kiegészítő információt kérhet, és ez  nem ugyanaz...meg Üdv.

[nazsipe]

Sziasztok!

Köszönöm a gyors és részletes válaszaitokat. Az igazság az, hogy nekem a szakmában még csak "hétköznapi" eseményeim voltak. A végeredmény az lett, hogy stornóztuk az értékhelyesbítést,miután a könyvvizsgáló írásba adta a kifogásait. A bank majd megbékél...

Mindenesetre mégegyszer KÖSZÖNÖM!