A vevő fele a számla kiállítása hamarabb megtörtént, mint ahogy az alvállalkozó számlája megérkezett, ebben az esetben nem tudom mért kellene készletre venni, amit már kiszámláztam.Ebben az esetben szerintem ráfordításon kell fennie. Nem?
És az áfával mi lesz? Egyéb követelés? Majd 2010-ben vezetem át visszaigényelhetőre? Hogy fog az analitikámban megjelenni?
Sziasztok!
Nézzük akkor, hogy mit ír a számviteli törvény? Vevőkkel szembeni követelésk:
29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
(2) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerinti követelések és a 27. § (3), (5)-(6) bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé.
Hát én itt egy fél szóval sem olvasom, hogy a számla keltétől függne, hogy vevőkkel szembeni követelésként vagy elhatárolásként mutatom-e ki a beszámolóban. Nézzük a szállítókat:
42. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.
(3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
Annak eldöntésében, hogy elhatárolás-e vagy követelés-kötelezettség, a leglényegesebb kérdés a mérlegkészítés időpontja. Szintén számviteli törvény, 4.§ (6) 1.:
1. mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;
Ha a könyvvizsgáló szerint ez az időpont május 31., az igen szomorú rá nézve, két szempontból is:
1. a beszámoló közzétételére előírt határidő a fordulónapot követő 150. nap , ha február nem szökőév, akkor ez bizony május 30.!
2. Ne legyünk azonban kicsinyesek az 1 nappal, viszont ha te még a május 31-ig felmerült és ismertté vált tételeket beleveszed a beszámolóba (mert ez a mérlegkészítési időpontod, és az eddig felmerült dolgoknak benne kell lennie!), akkor ugyanbizony mikor történik a könyvvizsgálat? Ez után? Mert ugye csak máj.31. után lesz végleges főkönyvi kivonat, beszámoló, kieg.melléklet, stb. Hát ez érdekes lenne....
Szóval szerintem a januárban kézhezvett, előző évi teljesítményeket tartalmazó számlák elhatárolása sérti a számviteli törvény előírásait (többet is elő lehet még citálni). Ha a számla a mérlegkészítésig nem érkezett be, akkor viszont az elhatárolásban a helye.
Arról nem beszélve, hogy a valós vagyoni helyzet bemutatása sem történik meg. Ha egy befektető a mérleg alapján dönti el, hogy megvásárolja-e egy társaság üzletrészét - joggal teheti felelőssé később a könyvelőt, könyvvizsgálót, hogy miért nem szerepeltette kötelezettségként a 2009. évi teljesített szolgáltatások szállítói számláit.
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban elég sok írás jelent meg különböző szaklapokban, hivatkozással a számviteli törvényre. Előkerítem őket, és bemásolom ide.
Üdv: Böbe
Az áfát 2010-ben visszavezeted visszaigényelhetőbe. Az analítikában pedig tudtommal az ÁFA-tv. szerinti telj.időponttal kell megjelennie.A könyvelőprogramból az áfa-analítika biztosan lekérdezhető a telj.időpontja szerint, ugye?
Programja válogatja, hogyan oldható meg. Nálam minden üzleti év külön adatbázisban van. Ezért a 2009-es adatbázisból kinyomtatom az oda könyvelt, de már 2010.évi teljesítésű (ÁFA) számlák Áfa-analítikáját. Hiszen azok a 2009-es analítikában (telj.idő) nincsenek, nem is lehetnek benne. Plusz a 2010-es adatbázisból, aztán - jujj, de borzasztó! - ezt a kettőt összesítem, és ebből készül a bevallás, ami mögé természetesen lefűzöm a kinyomtatott listákat.
Üdv: Böbe
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég