EVÁ-s Bt. - áttérés

[tepimail]

Ezen gondolkodtam én is talán az EVAs időszak eredménye van a bankba. Ha megcsinálod a zárást, adókat, osztalékot előírod vagy esetleg fel is veszik, rögtön nem lesz olyan sok az a pénz a bankba, illetve lesz  kötelezettség vele szemben.  

    

[andulka]

Igaz, a vevőkövetelést előírom osztaléknak (mivel az EVÁ-t megfizette utána), de a banki egyenleget más is befolyásolhatta, szóval én nem vagyok biztos abban, hogy ott az EVÁ-s időszak eredménye van.

Az EVÁ-s eredmény (ahogy írtátok), az összes bevétel - csökkentve az EVA-, és iparűzési kötelezettséggel. Tehát ezt az eredményt tudom előírni (ill. kifizetni) osztalékként. 

Így viszont, a bank egyenlege továbbra is ott lesz.

 

Vagy mégsem?

[andulka]

Nem lehet, hogy nem a pénztárat kell módosítani (az nulla lesz), hanem az eredménytartalékot?

 

Ha igen, az azt jelentené, hogy a pozitív eredménytartalék az EVÁ-s időszakról megmaradt eredmény lesz (amit nem tudott kivenni), így azt is kiveheti később adómentesen.

[Kardos.Judit]

2. Az adóalanyiság megszűnése a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében Az eva adóalanyoknak a megszűnő bevallást 30 napon belül, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóalanyiság megszűnését követő 150 napon belül kell beadni. Beszámolókészítés nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra, amennyiben az eva szerinti nyilvántartást vezette.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozásnak (közkereseti társaságnak és betéti társaságnak) tételes leltárral (és leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött nyitómérleget kell készíteni. A kiegészítő mellékletben az eva tv. szerinti nyilvántartásról a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.

Társasági adó tekintetében az eva adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét.
Elszámoltnak kell tekinteni az evás adóéveknél adóévenként 20–20 százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél. Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (például a bevételi nyilvántartást választó betéti társaság) megszűnése esetén, az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli, ha a kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő _0. napon még nem vált bevétellé. Ezek a bevételek – az említett társaságok megszűnése esetén – eva kötelesek.  

3. Visszatérés az evából az áfára Amennyiben az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában:
Az evás időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfa-ra való áttérést követően sem alapozhat áfa levonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy az eva alanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb levonható áfa-t számoljon el, mint áfa szerinti tevékenységet kezdő az áfatörvény 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, még akkor sem, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el.
Kedvező ugyanakkor, hogy az áfa-ra való áttérést követően semmilyen jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek minősül, vagyis amely után már eva kötelezettség keletkezett.

 

Üdv: Judit

[validitas]

Szerintem nem lesz a bank egyenlege ott, hiszen ha eredményként az össz.bevétel - Eva, - HIPA -t írod elő, akkor ez több lesz, mint a bank||pénztár||követelések||tárgyi e., mégpedig a felmerült költségek összegével ( meg a jegyzett tőkével, ha nincs más kötelezettség). Jól gondolom?

 

[tepimail]

Úgy látom téged az aggaszt a legjobban, hogy a bankban meglévő pénz hogyan fog eltünni illetve milyen címen lehet majd kifizetni. Andulka! Csodák nincsennek, ha pénzeszközöd van annak meg kell legyen a forrása is.  Gondolom a társaság bankszámláján  csak a társaság gazdálkodásával kapcsolatos forgalom volt, magánszemély nem hiszem, hogy ok nélkül befizetett volna rá, ha igen akkor már kötelezettségként számba kell vegyed. Tehát a forrás oldal több kell legyen mint az eszközök.

[andulka]

Valóban lesz még kötelezettség, hiszen az EVÁ-t, iparűzésit, munkabéreket még nem fizette meg az áttérés napjáig - ezt elfelejtettem.

 

Ettől függetlenül szerintem a pénztár egyenlege továbbra is kérdéses. Egyre inkább hajlok afelé, hogy 0-ával fogom megnyitni, az eszközök és források különbözetével pedig az eredménytartalékot kellene módosítani. Ez legalábbis logikusabbnak tűnik, mint az, hogy a pénztárba teszem a különbözetet. 

 

A bankszámlán főleg a vevők által befizetett pénzek vannak, melyet még nem vett ki. De elvileg ezt kivehetné úgy, hogy a pénztárat nem bántja, hiszen ez még a bevételi nyilvántartás ideje alatt keletkezett. Vagy rosszul gondolom?

[tepimail]

Andulka feltehetően a  forrás oldalad lesz több. Nem elhatározás kérdése, hogy pénztár vagy eredménytartalék, mert az egyik eszköz a másik pedig forrás. Tehát ha a forrás oldal a több akkor a különbözetet csak az eszköz oldalra (pénztár) állíthatod be, és nem választhatod, hogy eredménytartalékra teszed!!!!!! 

üdv:tepimail  

[andulka]

Pedig úgy tűnik, hogy az eszközoldal a több :((( Vagy csak nekem kerülte el valami a figyelmem?

 

Tárgyi eszközök    1.933 eFt (kartonok alapján, természetesen az EVÁ-s időszak écs-jével csökkentve)

Készletek  1.350 eFt

Követelések:  715 eFt  (csak vevők)

Bank:  185 eFt

 

Eszközök összesen:  4.183 eFt

 

Jegyzett tőke:   100 eFt

Hosszú lej. köt:   nulla

Rövid lej. köt.   2.064 eFt (APEH, iparűzési, munkabérek. Szállítói tartozása nincs)

 

Források összesen:  2.164 eFt

 

Mi hiányozhat még?

[validitas]

Szerintem az eva időszaka alatt képződött nyereség, amit szerintem szintén a rövidlejáratú kötelezettségekbe kellene tenni, hiszen azt kiveheti. Attól tartok, hogy ha eredménytartalékba teszed, akkor nehéz lesz megmagyarázni, hogy nem pl. lemondott róla, és azért került eredménytartalékba. Én inkább tagokkal szembeni rövid lejáratúba tenném.

Ez így logikus is, hiszen az adott időszak nyereségének ott kell lennie v. eredménytartalékban, vagy - mint kifizetendő osztalék, a tagokkal szembeni köt.soron. 

A rövid lejáratúnál a munkabérek közterhei is elő vannak írva? Gondolom, APEH címen.

Üdv: Böbe