eLJHATÁROLÓS, VAGY KÉSZLETRE VÉTEL

[palmika]

Akkor a késett számlákat se elhatárolásra könyvelitek?

[madora100]

Pálmika! A készletre vételt az alvállalkozóra érted? Mert azt valóban készleten kell tartani mindaddig, amíg a fővállalkozó azt  tovább nem számlázza.

[madora100]

Ha a késett számla alatt azt érted, hogy decemberi teljesítésű számla 2010-ben került kiállításra a szállító részéről, de szerződés szerint a teljesítés megtörtént 2009.évben, akkor azokat a 2009.évi szállítóra és a megfelelő költség vagy készletszámlára könyveljük és nem időbeli elhatárolásra.

[palmika]

A vevő fele a számla kiállítása hamarabb megtörtént, mint ahogy az alvállalkozó számlája megérkezett, ebben az esetben nem tudom mért kellene készletre venni, amit már kiszámláztam.Ebben az esetben szerintem ráfordításon kell fennie. Nem?

 

[palmika]

És az áfával mi lesz? Egyéb követelés? Majd 2010-ben vezetem át visszaigényelhetőre? Hogy fog az analitikámban megjelenni?

 

[madora100]

Palmika! A kérdésedből nem derült ki az utolsó hozzászólásodban vázolt szitu. Amennyiben a fővállalkozó számlája tartalmazta az alvállalkozói teljesítést is, akkor természetes, hogy nem képez az alvállalkozó év végi készletet.

[madora100]

Az áfa részét Böbe leírta. 2009-ben az áfa részt 368-ra könyveled. 2010-ben pedig a 368-ról a 466-ra kerül. Ha az analitikában gondot okoz kezelni az áfát (egyébként az én programomban is gond), akkor én úgy oldottam meg, hogy 2010-ben készítek egy st.bizonylatot bruttó értékről (áfa rögzítése nélkül!!), ezt egy technikai számlával szemben lekönyvelem. Majd készítek egy bizonylatot a 2009-évben lekönyvelt adatokkal, áfa kibontásával (így az analitikába bekerül az áfa) és a technikai számlával szemben lekönyvelem. Így minden a helyére kerül és az áfa analitikában is megjelenik az áfa tétel.

[validitas]

Sziasztok!

Nézzük akkor, hogy mit ír a számviteli törvény? Vevőkkel szembeni követelésk:

29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
(2) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerinti követelések és a 27. § (3), (5)-(6) bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé.

Hát én itt egy fél szóval sem olvasom, hogy a számla keltétől függne, hogy vevőkkel szembeni követelésként vagy elhatárolásként mutatom-e ki a beszámolóban. Nézzük a szállítókat:

42. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.
(3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
  

Annak eldöntésében, hogy elhatárolás-e vagy követelés-kötelezettség, a leglényegesebb kérdés a mérlegkészítés időpontja. Szintén számviteli törvény, 4.§ (6) 1.:

1. mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;

Ha a könyvvizsgáló szerint ez az időpont május 31., az igen szomorú rá nézve, két szempontból is:

1. a beszámoló közzétételére előírt határidő a fordulónapot követő 150. nap , ha február nem szökőév, akkor ez bizony május 30.!

2. Ne legyünk azonban kicsinyesek az 1 nappal, viszont ha te még a május 31-ig felmerült és ismertté vált tételeket beleveszed a beszámolóba (mert ez a mérlegkészítési időpontod, és az eddig felmerült dolgoknak benne kell lennie!), akkor ugyanbizony mikor történik a könyvvizsgálat? Ez után? Mert ugye csak máj.31. után lesz végleges főkönyvi kivonat, beszámoló, kieg.melléklet, stb. Hát ez érdekes lenne....

Szóval szerintem a januárban kézhezvett, előző évi teljesítményeket tartalmazó számlák elhatárolása sérti a számviteli törvény előírásait (többet is elő lehet még citálni). Ha a számla a mérlegkészítésig nem érkezett be, akkor viszont az elhatárolásban a helye.

 

Arról nem beszélve, hogy a valós vagyoni helyzet bemutatása sem történik meg. Ha egy befektető a mérleg alapján dönti el, hogy megvásárolja-e egy társaság üzletrészét - joggal teheti felelőssé később a könyvelőt, könyvvizsgálót, hogy miért nem szerepeltette kötelezettségként a 2009. évi teljesített szolgáltatások szállítói számláit.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban elég sok írás jelent meg különböző szaklapokban, hivatkozással a számviteli törvényre. Előkerítem őket, és bemásolom ide.

Üdv: Böbe

 

[validitas]

Az áfát 2010-ben visszavezeted visszaigényelhetőbe. Az analítikában pedig tudtommal az ÁFA-tv. szerinti telj.időponttal kell megjelennie.A könyvelőprogramból az áfa-analítika biztosan lekérdezhető a telj.időpontja szerint, ugye?

Programja válogatja, hogyan oldható meg. Nálam minden üzleti év külön adatbázisban van. Ezért a 2009-es adatbázisból kinyomtatom az oda könyvelt, de már 2010.évi teljesítésű (ÁFA) számlák Áfa-analítikáját. Hiszen azok a 2009-es analítikában (telj.idő) nincsenek, nem is lehetnek benne. Plusz a 2010-es adatbázisból, aztán - jujj, de borzasztó! - ezt a kettőt összesítem, és ebből készül a bevallás, ami mögé természetesen lefűzöm a kinyomtatott listákat.

Üdv: Böbe