ügyvédi letét

[femona]

Be tudná valaki másolni a Számviteli levelek 3337-es válaszát. (2007.okt.11) Sajnos nekem nincs előfizetésem. Köszi.

[madora100]

Szia!

Küldöm a kért anyagot.

Kérdés: Évekkel ezelőtt a kft. ügyvédi letétbe helyezett 3,7 millió Ft-ot. Időközben a letétbe helyezés okafogyottá vált, ezért kértük az ügyvédet, hogy fizesse vissza a nála letétbe helyezett összeget. Az ügyvéd - indokolás nélkül - kérésünket nem teljesítette. Polgári peres eljárást indítottunk. A bírósági tárgyaláson a bíró kinyilatkoztatta (írásba még nem adta), hogy a társaságnak nincs az ügyvéddel szemben követelése, hanem a kft.-nek továbbra is 3,7 millió Ft pénzkészlete van. Helyesen jártunk el, amikor az ügyvédhez átutalt 3,7 millió Ft-tal csökkentettük a pénzkészletet és azt előírtuk követelésként? Esetleg idegen helyen lévő pénzkészletként kell kezelni? Nincs ellentmondás a számviteli és az ügyvédi törvény között?

(A kérdéshez tartozó tárgyszavak: ügyvédi letét)

§

Jogszabályi hivatkozások

 

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 5. §-a (1) és (2) bekezdése alapján az ügyvéd képviseli az ügyfelét, büntetőügyekben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést, beadványt, más iratot készít, és ezekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. Ezen felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.

A letétkezelés szabályait az ügyvédi törvény 30. §-a tartalmazza. Eszerint az ügyvédi letétet

- a megbízás teljesítéseként,

- a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmény fedezeteként és azok teljesítésére,

- a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

fogadhat el.

Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.

Az ügyvédi törvény hivatkozott rendelkezései alapján az ügyvéd a letevő pénzét őrzi letéti szerződésben rögzítetteknek megfelelően. Nyilvánvalóan a letéti szerződésben rögzítésre került az is, hogy a pénz milyen jogcímen került letétbe helyezésre, továbbá az is, hogy a letétbe helyezés okának a megszűntével azt az ügyvéd köteles a letevő részére visszaadni, visszautalni. Az ügyvédi letét megszűnéséről az ügyvédi törvény nem rendelkezik. Ezért - ez esetben - a Ptk. 466. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Ha az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt nem szolgáltatja vissza, akkor szerintünk nem a Ptk., hanem a Btk. szerinti eljárást kell vele szemben megindítani. (Az ügyvéd az átvett készpénzt nem hasznosíthatja, kizárólag letétként kezelheti. Ha nincs meg a letétbe helyezett pénzösszeg, akkor valaki azt saját céljaira használta fel!)

A leírtakból következik a kérdésekre a válasz: a letétbe helyezett pénzösszeget idegen helyen lévő pénzösszegnek kell tekinteni, ennek megfelelően a 38. számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni, év végén - az ügyvéd átvételt elismerő nyilatkozata alapján - kell a leltárba beállítani. Így helytelenül mutatta ki a letétet a társaság a követelések között. Valóban nem felel meg az Szt. 29. §-a (1) és (6)-(8) bekezdésében foglaltaknak. A letéteményes ügyvéd csak a pénz letéti kezelését végzi, a letétbe helyezett összeg fejében az ügyvéd semmiféle szolgáltatást nem ad. (Az ügyvédi letét őrzéséért külön díjat számítanak fel.)

A letétbe helyezett pénz tehát nem követelés, így a mérleg-fordulónapi értékelés során a követelés minősítésére (értékvesztés elszámolására) vonatkozó előírások sem alkalmazhatók.

 

Nyomtatás
Lap tetejére