Van-e a számlázásnak törvényes akadálya?

[szlacikaa@freemail.hu]

Adott egy betéti társaság főállású dolgozója, aki egyébként a társaság kültagja is, de nincs döntő befolyása a társaságban. A dolgozó egyébként egyéni vállakozó is. Az egyéni vállakozásában felmerülő probléma megoldására a betéti társaságnak lenne kapacitása, de nem tudjuk, hogy az elvégzendő feladat törvényesen számlázható-e ebben az esetben? Részt vehet-e ebben a munkában a dolgozó is vagy nem?

Megtisztelő válaszukat várva:  szlacikaa

[somogyifne]

Nincs törvényes akadálya. Mindenképpen készüljön az elvégzendő munkáról szerződés és az elvégzés után teljesitési  nyilatkozat.

Még amire figyelni kell, meg kell nézni, hogy  a magánszemély nincs-e kapcsolt vállakozásban a BT-vel, mert, ha i gen azt az APeh-ez be kell jelenteni.

Javaslom, hogy az elvégzett munkáról készült számlát átutalással egyenlitsétek ki.

[szlacikaa@freemail.hu]

Köszönöm!

Mit jelent akapcsolt vállalkozás? Mi ennek a kritériuma?

Tisztelettel:

szlacikaa

 

[madora100]

APEH Dél.pesti Igazg.honlapjáról:

 

Kapcsolt vállalkozások

Akkor áll fenn a kapcsolt vállalkozás két személy között, ha:
- közülük legalább az egyik többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve a másikban, vagy
- harmadik személy mindkettőjükben többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve.

A többségi irányítást jelentő befolyás megvalósul, ha:
- 50 százalékot meghaladó a szavazati jog,
- valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására.
Egymással szerződéses kapcsolatban álló felek viszonylatában lehet szó kapcsolt vállalkozásról, ideértve azt is, ha a felek kölcsönszerződésben számítanak fel a szokásostól eltérő kamatot.
A kapcsolt vállalkozások minősítéséhez nem szükséges, hogy valamennyi fél adózó legyen. A kapcsolt viszony adózó és természetes személy között is fennállhat, mindössze az a feltétel, hogy legalább az egyik fél adózó legyen.
Kapcsolt viszony az irányításban, ellenőrzésben való közvetlen, illetve közvetett részvétel, vagy a közvetlen, illetve közvetett szavazati jogok, vagy a jegyzett tőkében való közvetett, illetve közvetlen részesedés meghatározott mértéke alapján jön létre.
Ha egy vállalkozás csak közvetett módon rendelkezik (harmadik vállalkozásban) az előírt mértékű szavazati joggal, illetve jegyzett tőkével, akkor a közvetlen szavazati jogok, illetve a jegyzett tőkében való részesedés arányának szorzata határozza meg, hogy - a harmadik vállalkozással is - fennáll e a kapcsolt vállalkozás ténye.
Például ha A adózó B adózónak 80 százalékban tulajdonosa, B pedig C-ben 50 százalékos részesedéssel bír, akkor A adózó C adózót érintően 40 százalék közvetett részesedéssel bír.

A szavazati jogok, részesedések arányának meghatározásakor magánszemélyek esetében a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók jogait össze kell adni.
Ha pl. egy kft-ben egy magánszemélynek 20 százalék a részesedése, a hozzátartozóké 30 százalék, akkor a kft. és a magánszemély között szerződéses kapcsolat esetén fennáll a kapcsolt vállalkozás.
A kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának nem feltétele a személyek közötti szerződés megléte.
A személy a társasági adótörvény szerint jelenti a belföldi személyt (a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély), a külföldi személyt (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet) és a külföldi illetőségű magánszemélyt egyaránt.

Közvetett módon valósul meg kapcsolt vállalkozás az adótörvény szerint az adózó és egy belföldi vagy külföldi személy között, ha az adózó nem az említett személyekben bír többségi irányítást biztosító befolyással, hanem egy olyan harmadik személyben, amely az elsőként említett személyekben rendelkezik többségi irányítást biztosító befolyással.
Például, ha �A� társaság 70 százalék szavazati joggal rendelkezik �B� társaságban, �B� pedig 52 százalék szavazati joggal �C�-ben akkor �A� és �B� �B� és �C� továbbá �A� és �C� is kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak, hiszen ez utóbbi esetben �A� társaság közvetve többségi irányítási befolyással bír �C� társaságban.
Az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban van azzal a magánszeméllyel is, aki az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A többségi irányítást biztosító befolyás ebben az esetben is az adózó legfőbb testületében a szavazatok több mint 50 százalékát jelenti.
A kapcsolt vállalkozási viszony akkor is fennáll, ha az adózó legfőbb szervében az érintett személy nem egyedül, hanem a közeli hozzátartozóival együttesen rendelkezik a szavazatok több mint felével, illetve, ha az érintett személy közeli hozzátartozóival együtt jogosult az adózó vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak kinevezésére, leváltására. Például X. Y. �A� társaságban 40 százalék, a felesége 20 százalék szavazati joggal rendelkezik, �B� társaságban a szavazati joguk 30-30 százalék, akkor X. Y. és felesége kapcsolt vállalkozási viszonyban van �A� és �B� társasággal és a két társaság egymással is. Ha viszont X. Y. 100 százalék részesedéssel rendelkezik �A� társaságban, a felesége 100 százalékkal �B� társaságban, akkor X. Y. kapcsolt vállalkozás �A� társasággal, a felesége �B� társasággal, de az �A� és �B� társaság nem kapcsolt vállalkozás.

Fontos meghatározni a mikro-és kisvállalkozás fogalmát is, mivel ezeknek a vállalkozásoknak nem kell ilyen nyilvántartást vezetniük.

 

[Profaudicont]

"Akkor áll fenn a kapcsolt vállalkozás két személy között, ha:
- közülük legalább az egyik többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve a másikban, vagy
- harmadik személy mindkettőjükben többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve."

A személy ebben az esetben mindig vállalkozást jelent. Vagyis kapcsolt vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha társaság a tulajdonosa egy másik társaságnak, magánszemély tulajdonos esetében nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról.

[gyergyoiistvan]

Art. 178.§. 17.

Lusta voltam és csak bemásoltam a jogtárból, de szerintem ehhez nem kell kommentár! A végén kiemeltem egy pontot. Ezt általában figyelmen kívül hagyják pedig nem mindegy!

17. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettõjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

azzal, hogy

e) többségi irányítást biztosító befolyásnak minõsül az is, ha valamely személy jogosult a vezetõ tisztségviselõk, felügyelõbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

f) a többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni,

 

[Profaudicont]

Feladom! Úgy látszik a "vén" fejjel való diplomaszerzés alatt minden tudásom elavult.

Így most minden többségi tulajdonos magánszemély a saját cégével kapcsolt vállalkozás.

[Profaudicont]

Sztv. 3.§ 2)

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy

c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezetõ tisztségviselõk vagy a felügyelõ bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerzõdés (vagy a létesítõ okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntõ irányítást, ellenõrzést gyakorol;

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;

3. közös vezetésû vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésû vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják;

4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörûen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentõs részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendõ az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében elõírt számítási eljárást kell értelemszerûen alkalmazni;

5. egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;

6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésû vállalkozás együttesen;

7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minõsítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni).

 

[gyergyoiistvan]

Egyébként a gondolkodásod tökéletesen helytálló! Csak különbözőképpen rendelkezik az SZtv és az Art. Ennyi!