Kötelező késedelmi kamat

[Vicuska741]

Sziasztok!
Ptk. változásai miatt számla fizetési határideje max. 60 nap lehet, illetve 61. naptól köteles szerződésbe foglalni a késedelmi kamat felszámítását. Ettől való eltérés semmis. A kamat mértéke főszabály szerint adott félévben érv. jegybanki alapkamat+8%, illetve eltérően a szerződés rendelkezhet.

1. Köteles-e beszedni a jogosult a késedelmi kamatot? Hisz sok olyan esetről tudunk, ahol szerződésben kikötik, aztán mégsem szedik be.
2. A kamat mértéke milyen mértékben változtatható?
3. A 40 eurós költségátalány megfizetésétől eltekinthetnek-e a felek, amennyiben közös megegyezéssel ezt szerződésbe foglalják?

Itt a partnerek hosszú távú együttműködése indokolja a késedelmi kamat minimálisra csökkentését, ill. eltekintést tőle, amit most már ugye nem lehet megtenni.

Ismer valaki kedvező megoldást?

[rentax]

Szia!

1. A Ptk. kötelezően előírja a kamat felszámítását és megfizetését, (de ezt valóban az üzleti kapcsolatokra való tekintettel nem szokták beszedni).

2. A JBK+8% a minimum előírás, azonban a bíróság a túlzott kamat mérsékelheti, valamint a tiszteségtelen késedelmi kamat megtámadható.

3. A 40 euros behajtási költségátalánytól csak abban az esetben tekinthetnek el a felek, ha késedelem esetére kötbér-fizetést határoztak meg.
Egyéb esetben a 40 eurónál kevesebb összeg kikötése semmis a Ptk. értelmében.

[gariv]

Sziasztok!
Pont fel akartam tenni ezt a kérdést.


Tehát teljesen mindegy, hogy ki akarom e számlázni, vagy nem a késedelmi kamatot annak aki nekem tartozik. Ezt kötelező kiszámlázni.
Mégpedig amelyik félévben tartozik, annak a félévnek az első napján érvényes jegybanki alapkamattal. A 40 euro, az mikor jön be a képbe, addig az összegig kell kiszámolni a késedelmi kamatot? Milyen euros árfolyammal?
Ha nekem néhány gazdálkodó szerv van, akik vásárolnak, de javarészt kórházaknak, egészségügyi intézményeknek szállítunk, ahol járó betegellátás folyik. Ezek az én gondolatom alapján nem gazdálkodó szervek. Szerintetek jól gondolom, hogy egyik sem gazdálkodó szerv?

Ha megegyezek a vevőmmel, hogy nem tudja kifizetni, akkor elengedett követelés.
Valamint amit a kérdésem alá írtam, azt kell alkalmazni ebben az esetben.
Amit alább idemásoltam, utána az alapján járok el.
Ezt ami a számviteli politikában lévő mérleg készítés időpontjáig meg kell csinálnom.
Ha tudtok kérlek segítsetek, megmondom őszintén, erről ezen a héten hallottam először.
Évi



A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján 2010. január 1-jétől csak akkor kell a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítással növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó az adóssal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, és az adós nem magánszemély. Az elengedésről az adóst értesíteni kell, amelynek alapján az adós bevételt számol el, amely bevétellel nem csökkentheti az adózás előtti eredményt. Nem tartalmaz ugyanis 2010-től olyan rendelkezést a Tao-tv., amely a csökkentést lehetővé tenné. Ily módon a megelőző években érvényes elő­írástól eltérően az adókötelezettség az adósnál keletkezik.


Két megjegyzés az előbbiekhez kapcsolódóan:

A számviteli előírások szerint a hitelezőnek (a követelést kimutató gazdálkodónak) írásban kell értesítenie az adóst (a vevőt, a megrendelőt) arról, hogy a követelését elengedte. A követelés elengedése az adósnál valójában elengedett kötelezettség, amelyet az adósnál rendkívüli bevételként kell elszámolni. Természetesen az elengedésnek az is feltétele, hogy az adós a kötelezettséget ténylegesen ki is vezesse a könyveiből. Éppen ezért az a célszerű, ha a hitelező és az adós közös megállapodást (jegyzőkönyvet) ír alá a megállapodásban körülírt követelés-kötelezettség elengedéséről, annak az összes paraméteréről, az elengedés okáról, indítékáról.

A Tao-tv. 3. számú melléklete 2010. 01. 01-től kiegészült az A/13. ponttal, amelyből az következik, hogy a hitelezőnek rendelkeznie kell az adós azon nyilatkozatával, mely szerint a kötelezettség elengedése (a juttatás) adóévében az eredménye a kötelezettség elengedése miatt elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, azaz az így rendkívüli bevételként elszámolt összeggel azonos vagy több lesz az adózás előtti eredménye.

[validitas]

Az is képbe kerülhet, hogy sem a kamatot, sem a +40 eurós behajtási költséget nem lehetséges érvényesíteni (üzletpolitikai szempontok miatt pl. vagy mert úgysem fizetnék meg.)

A jelen gazd.helyzetben, amikor már az is öröm, ha van vevő, aki egyáltalán valamikor fizet, különösen nagy ökörségről tesz tanúbizonyságot a törvény alkotója. De ez manapság trendi... sőt, egyenesen elvárás bizonyos pozíciókban...

A be nem hajtható összegek meg simán leírhatók a számvit. törvény költség/haszon elve alapján...

Üdv

[gariv]

Szia!
Köszönöm , hogy válaszoltál.

Szerintem is egy elég földtől elrugaszkodott dolog ez.(nagyon nagyon szépen fogalmazva)(igazából ilyenkor eszembe jut az egyik kedvencem: Tankcsapda száma)

De akkor szerinted muszáj ezeket kiszámlázni? Utána pedig leírhatom a követelést?
Fizetem az ÁFÁ-t potyára? Mit tanácsoljak a cégeknek? Mennyire kell ezt komolyan venni?

T 86 - K 315?
De nem kell az a nyilatkozat a vevőtől? Mert nála meg adó alapnövelő.

Bocsi nem akarom túl reagálni, de hát valamit mondanom kell az ügyvezetőknek.
Évi