Adófórum

Sziasztok!

Visszáruval kapcsolatban lenne kérdésem:

Adott egy cég aki csírákat értékesít. Megállapodás szerint hetenként van szállítás, ekkor a számlát meg is kapják. "A" héten kiszállítja az árut, "B" héten pedig az újabb szállítással együtt visszaveszi azt, ami megmaradt a vevőnek. Nem minőségi kifogás, csupán így állapodtak meg, talán újrafeldolgozás történik. A visszavételnek mi lesz a teljesítési időpontja? Új gazdasági eseménynek minősül, s a telj. időpont az lesz, amikor ténylegesen visszaveszi az árut? Vagy számlahelyesbítőt kell kiállítani, a teljesítési időpont megegyezik az eredeti értékesítés teljesítési időpontjával?

Áfa szempontjából, ha számla helyesbítő, akkor
Áfa tv 78. §
(3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban figyelembe venni, amelyben

a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; = számla kelte!

Várom válaszotok, jó lenne törvényi hivatkozással!

Köszi!

Alkatrészcsere elszámolása

Megjelent a Számviteli Levelek 288. számában (2013. július 11.), 5914. kérdésszám alatt

Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?
Válasz:

Az utolsó kérdésre az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja egyértelműen választ ad. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru - áfát nem tartalmazó - értékét a visszaszállítás, a visszavétel időpontjában. Ebből az is következik, hogy a vevőnél is készletértéket csökkentő tételként kell elszámolni. Problémát a bizonylatolás, illetve a gazdasági esemény minősítése jelenthet.

Nézzük a kérdésben szereplő eseteket.

A vásárolt terméket visszavitték, de nem kaptak helyette mást, az ellenértéket visszafizették. Ez esetben a klasszikus visszáruról van szó, a teljesítést követően az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése alapján az adó alapja a visszatérített, a visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, a bizonylata az Áfa-tv. 170. §-a alapján a számlával egy tekintet alá eső okirat (a helyesbítő számla), amelyet az eladónak kell kiállítania. A helyesbítő számla alapján az előzetesen felszámított levonható áfát kell csökkenteni.

A vásárolt terméket visszavitték, és helyette másik fajtát hoztak el, vagy egészen mást. Ez esetben két - egymással ellentétes - gazdasági eseményről van szó. Egyrészt visszáruról, amelyet az előző bekezdésben leírtak szerint helyesbítő számlával kell dokumentálni, és az áfát elszámolni, másrészt új termék értékesítéséről. A visszárut az eladó által kiállított, a számlával egy tekintet alá eső okirat dokumentálja, a termékértékesítést pedig ugyancsak az eladó által kiállított számlával kell bizonylatolni, a helyesbítő számla és az értékesítésről kiállított számla áfát is magában foglaló értékei közötti különbözetet kell pénzügyileg rendezni (más teendő ezzel nincs). A vevőnél a helyesbítő számla szerinti áfa összegével az előzetesen felszámított áfát csökkenteni kell, az értékesítésről kiállított számla szerinti áfa összegével pedig növelni.

A kérdéshez kapcsolódóan meg kell jegyezni, elsősorban a multi kereskedelmi cégek esetében elterjedt - a számviteli előírásokkal alá nem támasztott, a számviteli alapelvekkel nehezen összeegyeztethető - gyakorlat, mely szerint a vevő, mint eladó, számlázza a visszárut, a fizetendő áfa felszámításával. Ez többszörös halmozódáshoz, valótlan gazdasági események árbevételkénti elszámolásához vezet, ideértve a fizetendő áfát is.