Adófórum

A NÉHIB fizetési értesítőket küldött ügyfeleimnek a kötelező 10 eFt befizetéséről. Számlát a befizetés összegéről nem állítanak ki (ezt közölték). Továbbá jelezték e-mailban a következőket:
"Telefonon folytatott megbeszélésünkre hivatkozással tájékoztatom, hogy a felügyeleti díjat az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni. A felügyeleti díj összege, mint jogszabályon alapuló hatósági díj, az egyéb szolgáltatások költségébe tartozik."
Nos ha költség, ha ráfordítás mi alapján állítom be a könyvelésbe ha nincs számla?
Az Artisjus is küldi a fizetési értesítőt és utána a számlát, a céginfó is megküldi a befizetett közzétételről a számlát, a NÉHIB-nek nem kötelező számlát küldeni?
Továbbá nem értem, hogy most anyagjellegű ráfordítás vagy egyéb szolgáltatást, szerintem nem mindegy.

Szia,

valszeg ez a legegyszerűbb nekik, mert így 51-53-ig minden belefér az anyagjellegűbe. Azt pedig én sem étem, miért nem küldenek számlát, de tudod, van egy olyan mondás, hogy "Amit szabad Jupiternek..." Sajnos ilyen az országunk.

Üdv. Kata

Sziasztok
a kamara sem küld számlát a befizetett regisztrációs díjról
amit szabad Jupiternek...

Nem értem, miért kellene számlát kapni a befizetésről? Ez nem valami áfás szolgáltatás, sőt szerintem egyáltalán nem tartozik az áfa tv hatálya alá, ezért számlát sem kell kiállítani róla.
Elszámolás bizonylata pedig a bevallás, majd a befizetést igazoló át.ut. megbízás, bankkivonat.

Anyagjellegű ráfordítások komponensei(eredmény kim.):
Anyagktg 51
Ig. vett. szolg. 52
Egyéb szolg. 53
ill. 814 és 815

Mondjuk azt nem értem, hónapokkal ezelőtt minden azzal volt tele, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni (86-ba), most meg anyagjellegű. Nem merültem el a tanulmányozásában teljes mélységig, de nekem inkább 53-nak tűnik.

Sőt, mi több, a cégalapításnál sem kapunk számlát a költségtérítésről és illetékről, azt is csak a bankbizonylat alapján könyveljük...

Még ezt találtam hozzá:
2008. évi XLVI.47/B. §-a értelmében kötelező ugye a felügyeleti díj amely, idézem:

"A felügyeleti díj nem hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, nem adó, így nem
számolható el sem az egyéb szolgáltatások költségei, sem az egyéb ráfordítások között." (megjelent a számviteli levelek 268.számában)
Ugyanitt könyveléséről azt írják: az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, és egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni.
Ezek szerint T. ig.vett szolg. K. röv.lej.köt és a kiegyenlítés: T. röv.lej.köt és K.bank, így valóban érhető hogy miért nem kell(ene) szla. De igénybe vett szolgáltatás pl. a fénymásolás is vagy említhetnék bár mit is, amit kizárólag számla ellenében lehet lekönyvelni. Akkor az ilyenfajta igénybevett szolgáltatásról nem kell valóban szla?

Az ilyen jellegű számlákat vagy számlát helyettesítő bizonylatokat elviekben elektronikus úton meg kellene küldeni az ügyvédi irodákba vagy a befizetőkód alapján a befizető részére, csak hát erre isten tudja miért nem lépnek. De tökéletesen igaz, amit írtál.

Nem tudom, én ezt nem is értem ezt a sok zagyvaságot amiket már összeírogatnak erről, hogy hogyan kell könyvelni. Nekem az első benyomásom a 53-as szla volt róla. És azt sem értem, számla nélkül hogy könyvelnéd a T 52 K45-re? Sehogy.
Ez olyan, mintha proforma számla alapján utalán valamit, és akkor a bankból úgy könyveled, hogy T36 K38. De mivel itt tudod, hogy nem is lesz róla számla, ezért én nem fogok ezzel vacakolni, ott a bank és T53 k38. Ennyi.
Üdv. Kata

Pontosan így van ahogy mondod. Ha pedig az ügyvéd intézi a saját neve alatt, akkor meg neki kell továbbszámláznia a cég felé.

Igen, valóban igaz és megfigyeltem, bármilyen befizetés teljesül "odafenntre" ott számlakiállítási kötelezettség nincs. De próbálj meg te csak egyszer nem kiállítani egy számlát az igénybe vett szolgáltatásról ........:)