Építőipari anyag továbbszámlázása

[lindus011]

Gyártótól vettük a terméket, amit változatlan áron számláznánk tovább a másik cégnek.

[madora100]

Ha a kereskedelmi tevékenységet nem rendszeresen végzitek, akkor én ezért a mostani ügyletért nem módosítanék semmit. Eladnám változatlan áron, hisz az jelen esetben egyenlő a piaci árral, az eredményedet nem befolyásolja.

[palmika]

Én azért bejelenteném a nem bolti, ügynöki kiskereskedelmet főleg, ha nem egyetlen ügyletről van szó. Ezzel a tevékenységi körrel az önkormányzat se tud semmit kezdeni, nem tudja engedélyezni, mert nem bolti. Legalábbis nálunk...
Viszont az azonos áron való továbbértékesítéssel nem értenék egyet...mert a társaság nyereségszerzés céljából jön létre...máshogy gondolnám, ha már elfekvő készletről lenne szó. Gondolom, volt nektek is a beszerzésen kívül is más költségetek...

[lindus011]

Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető, csupán azért van szükség az átszámlázásra, mert az új céget még nem regisztrálta az építőipari anyag gyártó cég, így nem tudott még tőlük vásárolni, a munkát meg már csinálni kellett. Így megvette a cuccot a régebbi cég, és át kéne számlázni az újnak. Csak a tevékenységi körökbe semmi kereskedelemre utaló nincs. Ezért a változatlan ár.

[tothkornelia69]

A GT-ből:
1., 2006-ból
12. § (1) A társasági szerződésben meg kell határozni:
c) a gazdasági társaság főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;
2., pl 2010-ből
c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;
Tehát nem tavaly óta, hanem kb 6 éve nem volt kötelező az összes tev.-t a TSZ-ben feltüntetni. Nálam 2 cégnél az ügyvéd 2006-ban a TSZ módosításakor ki is vett minden tevékenységet a főn kívül, mondván erre semmi szükség már, sehova nem kell bejelenteni, de kénytelen volt "visszacsinálni", mikor a cégeket visszazavartam az Art-tal, meg mondván én pedig nem fogom mindig azt figyelgetni és jelentgetni az apeh-hoz, hogy a cég épp milyen tevékenységet végez (mivel hol ezzel, hol azzal foglalkozott).

4. hsz "2012. március 1. napjával hatályba lépett Ctv. alapján csak az alapításkor kell a cégnek a TEOR''08 számok megjelölésével az összes végzendő tevékenységi körét bejegyeztetni. "
forrás, amit illik megjelölni, ha más tollával ékeskedünk:http://www.jogiforum.hu/forum/40/31546
ahol ezt írja, egy Like nevű fórumozó: " A 2012. március 1. napjával hatályba lépett Ctv. alapján csak az alapításkor kell a cégnek a TEOR'08 számok megjelölésével az összes végzendő tevékenységi körét bejegyeztetni. Változás bejegyzésnél nem, hanem a NAV-nak kell bejelenteni, a NAV pedig erről értesíti a cégbíróságot."

Nos, szerintem téved (így a másolat is félretájékoztat), mert nem a Ctv-t, hanem a Gt-t módosították ezzel kapcsolatban 2012. márc. 1-től, mégpedig így (2011. évi CXCVII. tv):
(1) A Gt. 12. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A társasági szerzõdésben meg kell határozni:)
„b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig – ha a törvény másképp nem rendelkezik – természetes személy esetén
a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy
esetén név (cégnév), székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével;
c) a társaság fõtevékenységét és valamennyi tevékenységét;”

A jelenleg hatályos GT szövege a következő:
12. § (1) A társasági szerződésben meg kell határozni:
a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
b)17 a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén név (cégnév), székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével;

c)18 a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;
/17, 18: Hatályos: 2012. III. 1-től./
TOVÁBBÁ:
(2)20 Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent. A társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását.
"társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül", ez azért kissé félrevezető, számomra nem teljesen világos, hogy az adóhatósághoz is elég bejelenteni további tevékenységeket, avagy sem.
Ha abból indulok ki, hogy a korábbi szövegezés,
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent.
amelyet korábban is úgy alkalmaztunk, hogy az Art szerint változásbejelentőn jeleztük az új TEÁOR-t, illetve változást,
no meg még ez is azt támasztja alá szerintem, "A társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását."- hogy elég a NAV-hoz a t201T.



LINDUS011!
http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teaor/tartalom_2012_02.pdf
Nem tudom a lényeget kimásolni a KSH kiadványból, 190. oldal, szerintem a 46 csoportból kellene a megfelelőt kinézni, "viszonteladása kiskereskedőknek, ipari,kereskedelmi, közületi vagy szakmai felhasználóknak."
Viszont én a tevékenységet mindenképpen bejelenteném (egyértelműen kiderül, mint írod is, hogy nem a saját felesleges alapanyagát értékesíti, hanem eleve továbbértékesítés a szándék).
Art: 23. § (2)155 Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.

(2)155 Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.
Be nem jelentett tev. esetén mulasztási bírság szabható ki (art. 172.§.

Azzal pedig egyáltalán nem értek, hogy egy kamu árrést kellene generálni, mert csak......., jelen esetben éppen nem az az életszerű.

[palmika]

Nem kamu árrésre gondoltam, hanem minimum a felmerült költségek továbbszámlázására.
De ha az utolsó mondatodból indulunk ki, akkor bármely közvetített szolgáltatás azonos áron tovább számlázható, mondván nekem alacsonyabb árat mondott,mint a másiknak.

[tothkornelia69]

Úgy látom nem értjük egymást,...........máskor sem...
"De ha az utolsó mondatodból indulunk ki, akkor bármely közvetített szolgáltatás azonos áron tovább számlázható"- van valami jogszabály amely tiltaná az azonos áron való továbbadást? Számtalan esetet tudnék mondani, amikor beszerzési áron/költségen számlázunk, lásd pl. postaköltség áthárítása, vagy ügyvédi felszólítás költsége, jellemzőn bérbeadásnál közüzemi szolgáltatások, ezeket mind-mind rendszerint a beszerzéssel megegyező áron hárítjuk át.

[palmika]

Amit leírtál az igaz, de ezek a költségek egy alap ügylethez kapcsolódóan merülnek fel. Bérbeadásnál a bérlet az alap ügylet, a közüzem csak kapcsolódo költség. Postaköltség és ügyvédi felszólítás költsége is csak akkor merül fel, ha már volt valamilyen ügylet.
Ahogy látod én is odaírtam, hogy LEGALÁBB a kapcsolódó költségeket továbbszámláznám.

[tothkornelia1]

Nem értem miért feszíted tovább a húrt, látom beálltál azoknak a kreténeknek a táborába akiknek szúrom a szemét, aztán mindegy, hogy mit, csak írjon valamit kötözködésképpen.
Szakadj már le!!!!!!!!

[palmika]

Kedves kornélia, eszem ágában se volt semmi ilyesmit tenni ! Azért is vállaszolok a kicsit személyesre sikerült írásodra. Semmi gondom a véleményeddel, és írásaiddal, CSAK ÉS KIZÁROLAG VÉLEMÉNY CSERÉRŐL VAN SZÓ. Részemről.