Számla tételek kerekítési szabálya

[medvesajt]

Sziasztok, 

elsősorban programozóként fordulnék hozzátok a kérdésemmel:

 

Fejlesztünk egy bizonylat kezelő programot (online), amelyben egyelőre Díjbekérőket állítunk ki az ügyfeleinknek megrendeléseik alapján. A 27%-os áfa változás felvetette a csúnya számok problémáját.

Átalakítottuk a programot úgy, hogy az általunk megadott bruttó árból számolja ki a nettó árakat (egységár és összesen) és az áfa összegét természetesen tételenként.

A módszer nagyjából ez (tételenként):

- bruttó egységárból kiszámoljuk a nettó egységárat

- bruttó egységár és nettó egységár különbözete az áfa összege

- bruttó összesen a bruttó egységár szorozva mennyiséggel

- nettó összesen a nettó egységár szorozva mennyiséggel

- áfa összesen a bruttó összesen és a nettó összesen különbsége

Kerekítésként egy tizedesig kerekítünk a nettó árak esetén.

 

Ez remekül is müködiik, de ha egynél több mennyiséggel szeretnénk számolni, előbújnak olyan számok, amelyek már csak matematikai alapokon sem stimmelnek.

 

Remek példa a bruttó 1050 Ft esete, amelynek egyéb adatai a fenti szabályok esetén:

- nettó egységár : 826.8

- nettó összesen : 826.8

- áfa egységár: 223.2

- áfa összesen: 223.2

Ha ebből a tételből kettőt akarunk: 

- bruttó összesen: 2100

- nettó egységár: 826.8

- áfa egységár: 223.2

- nettó összesen: 1653.5

- áfa összesen: 446.5

Ebből az őrjít meg, hogy a nettó egységár (826.8) szorozva kettővel soha nem 1653.5, hanem 1653.6.

Az áfa szintén zenész. 

Létezik valamilyen bevált módszer, kerekítési szabály, titkos recept, algoritmus, törvényi szabályozás, amely ezeket az anomáliákat hivatott kezelni?

 

A válaszokat és a segítséget előre is köszönöm!

[zspotorke]

Szia!

A kerekítésre vonatkozóan a régi ÁFA törvény is csak annyit írt elő, hogy az ÁFA összegét Ft-ra kell kerekíteni. Szerintem a Felhasználói kézikönyvben írd le, hogy a Te programod hogyan kerekít. Pld. külön kerekíti az egyes tételek nettó, és külön az áfa-értékeit az adótörvényekben megfogalmazott kerekítési szabályok szerint ily módon a fizetendő bruttó végösszeg a részösszegek/tételek nettó értéke, ill. a hozzá tartozó áfa-kulcs alapján számolandó áfa-érték kerekített értékeinek összegéből áll majd össze,  vagy csak a végösszegnél végzi el a kerekítést. Én azt a módszert választanám, amellyel kevésbé károsítom meg a költségvetést. A számla áfa-értéke és nettó értéke is, minden esetben csak egész szám lehet (kerekített).

P.Zsuzsa

[medvesajt]

Szia,

köszönöm szépen a válaszodat! 

Jól értem, hogy ha megvan a bruttó (és mindegy milyen módon), akkor ebből kiszámoljuk az Áfa összegét, azt kerekítjük, majd levonjuk a bruttóból, megvan a nettó, és ez tökéletesen megfelel az Apehnek, mindegy, hogy tételenként vagy csak bizonylat végösszegénél végezzük el a műveletet?

Magunk közt szólva ez eléggé rugalmas :)

Kínomban azt a trükköt vetettem be (feleségem javaslatára), hogy tételenként két tizedesig számolok a háttérben, majd a számítás végén (tételenként) az egészet kerekítem, tehát a bizonylatra csak egész számok kerülnek.

Ezzel a módszerrel előfordul az, hogy eltűnik pár fillér (és ez korábban nagyon zavart), kérdésem talán csak az lenne, hogy ezeket a kerekítéseket fel kellene tüntetnem a bizonylaton?

Kicsit fura, mert nem érzem, hogy pl. 0.29 Ft kerekítést fel kellene tüntetni (talán csak mellékes információként, és nem tételként), de ha akerekítés összege meghaladja az abszolút 1 Ft-ot, akkor nem kellene tételszintű rekordként felvinni a bizonylatra (mint az 5 Ft-os kerekítésnél).

A bizonylatok kiállítására csak az Áfa törvény vonatkozik, vagy van még más törvény, amelyet szintén át kellene nyálaznom?

És még egy utolsó kérdés: említetted a Felhasználói kézikönyvet. Ezzel akkor is kell rendelkeznünk, ha a programot csak a saját vállalkozásunk használja, tehát nem adjuk ki, nem adjuk el, más vállalkozás nem használja?

 

 

 

[zspotorke]

Szia!

Szerintem hallgass a feleségedre :)))

A fillérekkel meg ne foglalkozz, különösen hogy már nincsenek olyanok. Úgy gondolom, hogy a Te megoldásod is jó, sőt talán így vagy a legközelebb a pontossághoz.

A számviteli bizonylatokra vonatkozóan az ÁFA törvényben, a számviteli törvényben és a 24/1995.(XI.22) PM rendeletben ill. az ezt módosító 34/1999 (XII.26) PM rendeletben találsz íránymutatásokat.

A felhasználói kézikönyre vonatkozó kérdésedre: én is csak programhasználó vagyok és van ilyenem. Az hogy mikor kötelező nem tudom, de azt viszont igen, hogy a számlakészítőtől rendelkezni kell egy olyan nyilatkozattal ami azt tanúsítja, hogy a progi által előállított számla mindenben megfelel az előbbiekben említett PM rendeletekben foglaltaknak. ( sőt szabványszövegként a számlakészítő programok rá is írják a számla aljára) Ezt ha gépi számlát használunk, akkor kérik az adóhivatali ellenőrzés során.

[medvesajt]

Igen, elég sokszor hallgatok rá :))

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

Fogom magam, és átnézem ezeket a törvényeket, mielőtt valami nagyot hibáznánk. Még szerencse, hogy csak Díjbekérőket generálunk, számlát még nem :)