Egy kicsit hosszú lesz, amit berakok, de két nagyon hosszú cikkből raktam össze, a rád vonatkozót. Ha kell, az eredetit el tudom küldeni emailben. Az egyik az Adóújság 2009/3. számából, a másik az Önadózó 2011. júniusi számából való, mindkettő a számla javításávál, helyesbítésével és ehhez kapocsolódóan az ÁFA bevallással foglalkozik.
Röviden: nem kell az eredit sztornózni, mindegy minek nevezed az "új" számlát, teljesítést nem kell feltüntetni, csak az adott "kedvezményt" kell minusszal feltüntetni, a helyesbítő számla átvételét igazolni, mert az ÁFA bevallás ettől függ
Hosszabban:
Már a stornózás és helyesbítés szavak használatáról is megoszlanak a vélemények. A számlák stornózásának és helyesbítésének módjáról rengeteg egymásnak is ellentmondó vélemény jelent meg. Ezen szabályoknak értelmezése a számítógépes számlákra vonatkozóan különösen sok problémát jelent.
Tekintettel arra, hogy a számla korrekciója körében egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a korrekciós bizonylatnak mi legyen a megnevezése, ezért függetlenül a számlával egy tekintet alá eső okirat bármilyen megnevezéssel (pl. stornó számla, helyesbítő számla, jóváíró számla, módosító számla, érvénytelenítő számla vagy akár számla) elfogadható, ha az tartalmában megfelel az Áfatörvény 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak, illetve a tényleges helyzetnek megfelelően korrigálja az eredeti bizonylatot. Éppen ezért a jelen cikkben használt korrekciós bizonylat, javító bizonylat, módosító bizonylat alatt az Áfatörvény 170. §-ának megfelelő okiratot kell érteni.
Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma ÁFA tv. 170. § (1)
- az okirat kibocsátásának kelte;
- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
- a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás
természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van
Mint látható a teljesítés dátumát nem kötelező feltüntetni a számlával egy tekintet alá eső okiraton.
Tulajdonképpen magának a módosításnak nincs is teljesítés dátuma, ez csak az eredeti teljesítésnek van. Az okiraton szereplő teljesítés dátumától függetlenül az ÁFA elszámolása bizonyos esetekben az eredeti teljesítés dátumára, más esetekben a vevő általi átvétel idejére kerül.
Számlakibocsátói oldalon történő fizetendő adócsökkenés
Az Áfatörvény szabályai alapján, amennyiben a számlakibocsátói oldalon a korrekció eredményeként csökken a fizetendő adó, akkor annak elszámolása attól függően alakul, hogy mi az oka a fizetendő adó csökkenésének.
Az Áfatörvény 78. § (3) bekezdése kapcsán arra is figyelemmel kell lenni, hogy amennyiben a számlakibocsátónál olyan okból csökken az adóalap és a fizetendő adó, amely az Áfatörvény 77. §-ában felsorolt esetkörök közé tartozik, akkor - amennyiben az eredeti ügyletet számlával kellett bizonylatolni (mert pl. a vevő áfaalany) - abban az adómegállapítási időszakban számolható el a fizetendő adócsökkenés, amelyikben a korrekciós bizonylat a jogosult, azaz a számlabefogadó személyes rendelkezésére áll.
A gyakorlatban kérdésként merülhet föl, hogy a számlakibocsátó miként tudja igazolni annak tényét, hogy a korrekciós bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátotta, illetve azt, hogy a rendelkezésre bocsátás eredményeként a számlabefogadó mikor jutott a javító bizonylathoz. Abban az esetben, ha a javító bizonylatot a számlakibocsátó személyesen adja át, akkor a másodpéldányon az átvétel időpontjának befogadó általi felvezetésével történhet az igazolás. Amennyiben azonban a számlakibocsátó a korrekciós bizonylatot postán küldi, és nem kér tértivevényes kézbesítést, akkor a hivatalos álláspont szerint megfelelő megoldás lehet, ha az ilyen bizonylatok feladásáról a számlakibocsátó postakönyvet vezet. A postakönyvben történt bejegyzés - az ellenkező bizonyításáig - megfelelően igazolja a feladás tényét. Ilyen esetekben a befogadó általi átvétel időpontjaként a feladástól számított, a postai kézbesítéseknél általában szokásos kézbesítési időtartam elteltét lehet figyelembe venni (pl. elsőbbségi kézbesítés esetén akár a feladás napját, egyéb esetekben 3-5 napot).
Az áfa-törvény 77.§-a felsorol olyan ügyleteket, amikor az adó alapja utólag csökken.
- az ügylet hibás teljesítése jogcímén:
Előfordulnak olyan esetek, amikor minőségi kifogás miatt a vevő a beszerzett terméket (vagy annak egy részét) visszaküldi az értékesítőnek, illetve a szolgáltatás igénybe vevője nem (esetleg csak részben) fogadja el a szolgáltatás teljesítését. Ez az ún. hibás teljesítésen alapuló kifogás.
Ezekben az esetekben nagyon gyakran előfordul, hogy a hiba jogosult általi felismerésekor, és így a minőségi kifogás érvényesítésekor a teljesítés az általános forgalmi adó szempontjából már megtörtént annak bizonylatolásával együtt, és sokszor számlakibocsátói oldalon a fizetendő, számlabefogadói oldalon pedig a levonható adót is elszámolták. Ilyenkor a hibás teljesítésen (azaz a minőségi kifogáson) alapuló elállás vagy árleszállítás eredményeként a korábban elszámolt általános forgalmi adót vissza kell rendezni, hiszen a visszaküldött termékre, a véglegesen át nem vett szolgáltatásra (vagy esetlegesen annak egy részére) tekintettel az ellenérték egésze vagy annak meghatározott része visszatérítésre kerül.
Az Áfatörvény 77. § (1) bekezdés b) pontjának, továbbá 78. § (3) bekezdésének együttes olvasata alapján a számlakibocsátó az olyan fizetendő adócsökkenést, amely minőségi kifogás miatt történik, abban az adómegállapítási időszakban számolhatja el, amelyikben a minőségi kifogás miatti korrekciós bizonylatot (elállás esetén az érvénytelenítés tényét tartalmazó bizonylatot, árleszállítás esetén módosító bizonylatot) a kifogást emelő vevő, igénybe vevő megkapta.
Tegyük föl, hogy "A" kft. 100 raklap téglát értékesít "B" bt. részére 2008. szeptember 30-i teljesítéssel. A kiszámlázott ellenérték 1000 adóalap + 200 áfa volt. "A" kft. a szeptemberi bevallásában beállította fizetendő adóként a 200 áfát. "B" bt. október 25-én a felhasználás során észleli, hogy a 100 raklap téglából 10 raklap sérült, felhasználhatatlan. Ezt a 10 raklapot visszaküldi "A"-nak, és kéri az ellenérték arányos részének visszatérítését. "A" kft. kiállítja a korrekciós bizonylatot, azon -100 adóalapot és ehhez kapcsolódóan -20 áfát szerepeltet. A korrekciós bizonylatot november 2-án adja át "B"-nek. Tekintettel arra, hogy a minőségi kifogás miatti árleszállítás esetén a számlakibocsátó alkalmazhatja az Áfatörvény 78. § (3) bekezdését, ezért önellenőrzés nem merül föl, hanem "A" kft. a 20 egység fizetendő adócsökkenést abban az adómegállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyikben az árleszállításról szóló korrekciós bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll, példánkban november hónapban. Figyelemmel kell lenni, arra, hogy mivel az Áfatörvény 78. § (3) bekezdésének szövege szerint az elszámolás legkorábbi időpontja a korrekciós bizonylat befogadó általi kézhezvétele lehet, így a példában hiába kapta meg a befogadó a korrekciós bizonylatot korábban, mint az október havi bevallás beadása (azaz november 20-a előtt), a számlakibocsátó mégsem veheti előbb figyelembe ezt a fizetendő adócsökkenést mint november hónap, ezért ez a csökkentő tétel majd csak a december 20-ig beadandó november havi bevallásban szerepelhet.
5.2.1. Számlabefogadói oldalon történő levonható adócsökkenés
A levonható adó csökkenése a számlabefogadónál tulajdonképpen áfafizetést eredményez, hiszen ilyen esetben arról van szó, hogy utóbb bekövetkezett körülmény folytán kiderül, a számlabefogadó eredetileg több adót vont le, mint amennyit végső soron jogosult lesz.
Az Áfatörvény 132. § (2)-(3) bekezdései alapján, ha a számlabefogadónál az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege utóbb csökken, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a fizetendő adó összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a változás bekövetkezik, azonban, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, akkor a különbözet rendezése arra az adómegállapítási időszakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.
