Jogos-e a számla

[kalmarr1]

Kedves Fórumozók!

Szeretném a Ti véleményeteket is kikérni a következőkben. Cégünk szolgáltatást árul. Szerződést köt minden esetben a vevőkkel, mely szerződésben rögzítjük a fizetési feltételeket, illetve nem fizetés esetén kötbért szabunk ki, de rugalmasan akarjuk kezelni a fizetést, mivel csak így lehet a mai világban megélni.

A szolgáltatásunkat több fizetési móddal lehet megrendelni pl.: részlet vagy egyösszegű konstrukcióban. Értelemszerűen az egyösszegűre kedvezményt adunk.

Problémám:

Ha egy ügyfél (pl: egy cég) kifejezetten kéri a kedvezmény miatt a számlát, hogy egy összegben tudjon fizetni, de valamilyen okból egyszer csak eltűnik az ügyfél vagy húzza az időt. (Olykor még egy kisebb összeget is bele utal a számlába) . Ekkor el kezdjük felszólítani elérni. Ez idő alatt akár hónapok egy év is eltelhet (jövök, nem jövök, utalok, most nem érek rá, stb.). (díjbekérőt nem fogadja el, mert nem számla, illetve komolytalan - ügyfelet nem tudom minősíteni ).

Kérdésem ilyenkor mit lehet tenni, mert a szolgáltatást nem kezdtük meg, de nem dönthetek a fejével és kérése nélkül nem storonozhatom le a számlát, mert az APEH megkérdezheti, hogy áruljam el, miért lett egy számla le rontva. Esetleg adót akarok csalni? Sőt negyedévet átlépve ÁFA csalás is lehet, tárgy évet lezárva pedig nyereségem is képződik, stb. (pl: át nyúlhat egy másik évre).

(részletfizetés egyszerűbb, ha 1-2 hónapig nem fizet, akkor sztornó a számla és kötbér)

Üdv.

KALMI

[zspotorke]

Szia!

A számlázásnak soha nem alapja az, hogy a vevő fizet vagy nem fizet. Így a számla stornózásának sem lehet a fizetési készség/képesség az alapja.

Én előlegszámla kiállítását javasolnám.(természetesen csak akkor, ha a teljesítés nem történt meg) Az csak a pénz átvételét támasztja alá és kötelezettségként/követelésként jelenik meg a könyvekben. Amikor pedig a teljes vételár beérkezik akkor az előlege(ke)t visszavonnám és kiállítanám a számlát.

Ha nagyobb összegről van szó akkor pedig óvatosságból lecsekkolnám a céget is - ami persze nem jelent sokat, de azért egy mérleg sok mindent elárul(hat).

P.Zsuzsa

[nagy.andrea2]

Ha folyamatos szolgáltatásnyújtásról van szó, és előre kéritek a pénzt, akkor szóba jöhet a díjbekérő is, annak áfa-vonzata sincs. Vagy előlegbekérő, amit az ügylet meghiusulása miatt vissza lehet vonni. A szerződésbe pedig bele kell írni, hogy ha az ügyfél nem fizeti ki megadott határidőig a díjat, akkor jogosultak vagytok megtagadni a szolgáltatás nyújtását.

Előlegszámlát szerintem nem tudtok adni, ha még nem fizetett, mert az előleg teljesítési dátuma a pénzügyi kiegyenlítés napja.

Üdv. Andi

[kalmarr1]

Hát igen az előlegszámla és a"normál" számlák között van a kavarodás, mert elvileg csak a teljesítéskor lehet kiadni normál számlát. Előleg számlát pedig csak akkor,ha volt pénzügyi teljesítés. A díjbekérőt pedig rendszeresen vissza dobják , hogy ez nem igazi számla, vagy nem veszik komolyan a fizetését. :(. A szerződésben van szó szerződés bontásról (azaz bonthatunk), de a piacon 100%-osan kell alkalmazkodni az ügyfelekhez, ezért próbálunk egyezkedni velük ameddig tudunk.

A számlázásnál mindig két szék közötti állapotot élünk meg, hogy pontosan küldjük a normál számlát vagy sem, esetleg díjbekérőzzünk. A díjbekérőnél még lehet egy öngól is, ugyanis ugyanazon programban tároljuk az összes bizonylatot, így esetleges teljes vizsgálatnál megkérdezhetik, hogy a díjbekérőkkel mi lett? Hogy lett fizetve?

 

KALMI

[zspotorke]

A kérdező azt írta, hogy a dijbekérő nem tetszik az ügyfélnek ...Ezért javasoltam az előlegszámlát. Természetesen csak akkor kell kiállítani, ha beérkezett a pénz. Ha nem fizetett a megrendelő nem áll elő az a helyzet, hogy nekem ÁFA fizetési kötelezettségem és bevételem van ( normál számla)van, miközben az ellenértéket meg sem kaptam és teljesítés sem volt.

 

[nagy.andrea2]

Szia Zsuzsa, ha a díjbekérőre nem fizet az ügyfél, akkor számla nélkül főleg nem fog! Ne érts félre, nem kötözködésnek szánom, de mint az én ügyemből is látszik, olykor nagy jelentősége van a számlázás mikéntjének.

[nagy.andrea2]

Szia! A vevő fizetési kötelezettségét nem a számla alapozza meg, hanem a szerződés ill. a megrendelés. Ezért írtam, hogy a szerződésbe kell beleírni a fizetési és teljesítési feltételeket, onnantól nincs vita.

Nem tudom, hogy miért nem akarják elfogadni a díjbekérőt, hiszen az bőven elég lenne az utaláshoz, utána úgyis megkapják a számlát. Valószínűleg az lehet a háttérben, hogy az áfá-t azért már levonnák, még ha nincs is kifizetve... Sajnos ez a magyar mentalitás... Az adótörvények szerint pedig a ki nem fizetett számla áfá-ja is simán levonható, miközben a számla kiállítójának be kell fizetnie azt az áfá-t, amit meg sem kapott.

A díjbekérőkkel egyébként semmi probléma nincs, nyilván kell tartani, hogy mi ment át teljesítésbe, és mi nem. Mostanában egyre több hírlevelet kapunk különböző szakmai portálokról, ahogy kifejezetten ajánlják is a díjbekérő használatát (ha a feltételek adottak...), tehát elismert bizonylatnak számít, a számviteli nyilvántartáshoz elegendő - azaz a megrendelőnél a pénzügyi teljesítés indokoltságát alátámasztó dokumentumként elfogadható.

Azt nektek kell eldöntenetek, hogy milyen kockázatot vállaltok... az ügyfél nem fizet, ti viszont fizethettek áfá-t, tao-t a semmire. Lehet, hogy még így is megéri, ha a legtöbb ügyfél fizet. De ez már nem a könyvelő döntése, hanem a cégé.

[kalmarr1]

Hát igen sok minden közre játszik, de mondjuk még továbbra is az a konkért kérdésem, hogy ilyen esetben a kiállított számlák után jogosan indítható-e FMH vagy sem?

[nagy.andrea2]

Nem a számlától függ, hanem a szerződéstől. De ha a szerződés szerinti teljesítés sem történt meg, akkor elképzelhető, hogy nem lehet fmh-t beadni.

Illetve be lehet adni, de ha az ügyfél ellentmondással él, akkor abból per lesz, és a per során már nektek kell bizonyítanotok a követelés jogosságát. Ezt pedig alapvetően a szerződéssel tehetitek meg, nem a számla bemutatásával.

Andi

[kalmarr1]

Értem, ha ez cég és mondjuk felszámolást indítunk ellene, akkor mi történhet? (itt jegyzem meg ismételten, hogy gazdasági évet is váltunk a hitegetés folyamán, ráadásul a számlára rész teljesítések érkeznek)