Kötelező-e a pénztárbizonylat kiállítása?

[andreotti-consulting]

Sziasztok!

 

Pénztárbizonylatolással kapcsolatban szeretnék egy kis segítséget kérni. Több helyen olvastam, hogy pénztárbizonylat kiállítása nem kötelező abban az esetben, ha van egyéb külső személy által kiállított bizonylat (elsődleges bizonylat). Azt viszont sehol nem találtam meg, hogy pontosan milyen bizonylatot fogadhatunk el ilyen elsődleges bizonylatként és melyek azok a bizonylatok, amelyeknél egyértelműen kötelező a pénztárbizonylat kiállítása is. Tehát pl. egy készpénzfelvételt tartalmazó bankkivonat vagy egy tagi kölcsön szerződés megfelel-e az „elsődleges” bizonylat követelményének vagy ezekben az esetekben is kötelező lenne a pénztárbizonylat kiállítása???

 

Fel van ez egyáltalán valahol sorolva, vagy pontosabban körülírva, hogy mihez nem kell pénztárbizonylatot kiállítani? Vagy van valakinek APEH-es tapasztalata, hogy mihez hiányolták a pénztárbizonylatokat?

 

Köszönöm előre is a segítséget!

 

Üdv,

Andi

[zspotorke]

Szia Andi!

A számviteli bizonylat fogalmát az Szt. fogalmazza meg - ha jól emlékszem 2008-ban pontosítottak is rajta. A fórumon ha rákeresel volt már téma a kiadási-bevételi pénztárbizonylat - megoszlanak a vélemények, nem kötelező a használata , de minden esetre a Pénzkezelési Szabályzatben kell rendelkezni róla.

Elmondom, hogy én miért vagyok híve:

1). Nem minden alapbizonylat tölt be minden funkciót. Pl. kp. felvét bankból(tagi kölcsönszerződés) : semmi nem igazolja, hogy az a pénz a pénztárba be is lett fizetve, ha nincs bevételezési bizonylat hozzá, de a kiadásokról hasonló gondolataim vannak.

2). egyeztetési és elszámoltatási lehetőség a főkönyvi könyveléssel ill. a pénztárossal

3). Tiszta és áttekinthető képet ad a napi készpénzes mozgásról és ez fontos lehet a 2%-os határ figyelésénél - mert mint tudjuk a gyakorlatban a könyvelés nem aznap történik.

és még van néhány előnye, de kétségtelen többletmunkát jelent - de én azt gondolom, hogy megtérül.

Üdv: P.Zsuzsa

 

[palmika]

Szia,

A számviteli tv 165 par-tól kezdve ajánlom figyelmedbe.  A bizonylatolás rendjét.

Ezen kívül a a 14.par 8 bekezdés rendelkezik arról, hogy a pénztár bizonylatolás rendjét rögzíteni kell a pénzkezelési szabályzatban. Nálam minden cégnél az alábbi szöveg van "belső bizonylatott a készpénz mozgásról csak akkor állít ki, ha a gazadási esemény külső bizonylattal nem dokumentált, vagy a külső bizonylat a Szt előírásainak nem teljes mértékben felel meg"

Formai és alaki kellékeket a 169.par tartalmazza.

Üdv: palmika

 

[nemvica1]

Szia!

62/2008. Számviteli kérdés A számviteli törvény pénzkezelésre vonatkozó szabályai alapján kell-e bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kiállítani a készpénzmozgás bizonylatolására?

A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg kell a könyvekben rögzíteni. A számviteli törvény 14. §-a (8) bekezdésének előírása tartalmazza a pénzkezelési szabályzat tartalmát, amely szerint a vállalkozónak a pénzkezelési szabályzatában rögzíteni kell - többek között - a pénzkezelés bizonylati rendjét és a pénzkezeléssel kapcsolatos nyilvántartási szabályokat.

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásaiból következően a törvény nem támaszt olyan követelményt, hogy a készpénzmozgás bizonylatolására minden esetben kötelező bevételi és kiadási pénztárbizonylatot kiállítani. Ilyen követelményt nem is lenne célszerű a vállalkozásokkal szemben előírni, mert azon vállalkozásoknál, ahol munkakörileg nincs önálló pénztáros, mert az első számú vezető vagy a tulajdonos látja el a pénzkezelést, a készpénzmozgás egyidejű rögzítésére elegendő lehet - a bevételi és kiadási jogcímekhez hozzácsatolt alapbizonylattal - egy bevétel-kiadás szintű analitika (úgynevezett pénztárjelentés) vezetése is.

A vállalkozónak tehát ott szükséges a bevételi és kiadási pénztárbizonylat használatát előírni, ahol nem állnak rendelkezésre a pénzmozgással összefüggésben megfelelő alapbizonylatok (amelyek hitelt érdemlően dokumentálnák a pénzmozgást), illetve akkor célszerű, ha a pénzkezeléssel önálló pénztárost bíz meg.

Összefoglalóan: a számviteli törvény a vállalkozóra bízza, hogy - pénzkezelési szabályzatában rögzítetten - a készpénzforgalom bizonylatolására milyen számviteli bizonylatokat alkalmazzon, a törvény nem írja elő kötelezően a bevételi és kiadási pénztárbizonylat használatát.

[2000. évi C. törvény 14. § (8), 165. § (3) a) pontja]

31/2008. Számviteli kérdés A jogszabályok alapján a pénztárjelentést elvileg a helyszínen, az adott vállalkozásnak kell, kellene vezetnie. Meggyőződésem szerint illúzió elvárni az adott vállalkozástól a pénztárjelentés pontos vezetését, azt javítgatni, korrigálni kell. Úgy gondolom, hogy a vállalkozások helyett - utólag - a könyvelőirodák vezethetnék a pénztárjelentést. Véleményem szerint ez nem lenne ellentétes a törvényi előírással. Jól gondolom-e?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 14. §-ának (5) bekezdése a törvény hatálybalépése óta tartalmazza azt, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni - többek között - a pénzkezelési szabályzatot. Az elmúlt évek pénzkezelésének gyakorlati tapasztalatai indokolták, hogy a számviteli törvény a pénzkezelési szabályzat készítésére vonatkozó kötelezettség előírásán túlmenően meghatározza azokat a legfontosabb témákat, amelyekről a pénzkezelési szabályzatban mindenképpen intézkedni kell. Ezt tartalmazza a számviteli törvény 14. §-ának 2007. január 1-jétől hatályos új (8) bekezdése. A hivatkozott előírásnak a kérdéshez kapcsolódó része: A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell [...] a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A számviteli törvény 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg rögzíteni kell. Ebből az következik, hogy a pénzkezelő helyen lévő pénzről, a készpénzforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Ez a nyilvántartás elsődlegesen az analitikus nyilvántartás (napi, időszaki pénztárjelentés, pénztárkönyv stb.).

Annak eldöntése, ki vezesse a folyamatos, naprakész pénztári nyilvántartást, attól függ, hogy a készpénz kezelője függetlenített pénztáros (akinek fő feladata a pénztári teendők ellátása), vagy erre kijelölt személy (például ügyvezető, ügyvezető-tulajdonos stb.). Természetesen, amennyiben nem függetlenített pénztáros kezeli a készpénzt, a társaság készpénzét kezelő ügyvezetőre, ügyvezető-tulajdonosra is vonatkoznak a pénzkezelésre vonatkozó előírások. A készpénzmozgásokat a megfelelő bizonylatok alapján nyilván kell tartani, a készpénzt a pénzkezelési szabályzatban meghatározott helyen és módon őrizni kell, biztosítani kell a készpénzállomány, továbbá a napi készpénz-záróállomány - társaság által meghatározott - maximális mértéke megtartása ellenőrzésének lehetőségét. Ez utóbbi követelmény csak a helyszínen, az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos által naprakészen vezetett nyilvántartással teljesíthető. Ha az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos helyett a pénztárjelentést a könyvelőirodák havonta utólag készítik el, akkor a pénzkezelő helyen nincs naprakészen vezetett nyilvántartás, nem biztosítottak a pénzkezelés szabályszerűsége ellenőrzésének feltételei sem.

A leírtakból következően a pénztárjelentés utólag történő elkészítése ellentétes a számviteli törvény hivatkozott tételes előírásaival, így azzal nem lehet egyetérteni. A készpénzállományt érintő pénzmozgások nyilvántartásának naprakész és folyamatos vezetése tehát - függetlenített pénztáros hiányában - az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos feladata. A társaság adottságai, körülményei figyelembevételével elkészített részletes szabályzat biztosíthatja, hogy az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos által a készpénzforgalomról naprakészen vezetett nyilvántartást nem kell majd javítgatni, korrigálni.

[2000. évi C. törvény 14. §-ának (8) bekezdése]

 

[andreotti-consulting]

Sziasztok!

 

Köszönöm mindenkinek a válaszokat. Az adófórumon a hasonló témákat korábban már mind végigolvastam + az interneten levő egyéb okosságokat is, de sajnos nem kaptam 100%-ig választ a kérdésemre.

 

Egyetértek P.Zsuzsával, hogy valóban az a legjobb, ha pénztárbizonylatol az ügyfél, csakhát tudjuk, hogy nem minden ügyfél vállalja/képes rá…. :(

 

Nemvica1 írta, hogy „ott szükséges a pénztárbizonylat használatát előírni, ahol nem állnak rendelkezésre a pénzmozgással összefüggésben megfelelő alapbizonylatok (amelyek hitelt érdemlően dokumentálnák a pénzmozgást)”. Pont itt merül fel bennem a kérdés, hogy melyik alapbizonylat fogadható el és melyikre kell pt.bizonylat. Mert ha pl. a bankkivonat sem bizonyítja, hogy valóban a felvett készpénzt befizettem a pénztárba, akkor kb. csak az egyszerűsített készpénzfizetési számla marad mint megfelelő alapbizonylat. Vagy mit soroltok még az elfogadható alapbizonylat közé, ahol nem kell pt.bizonylat?

 

Köszi előre is!

 

Üdv,

Andi

[palmika]

Szia,

Akkor had keserítselek még jobban el, a Szvt szerint a készpénz mozgást mind az átvevőbek, mint a átadónak alá kell írni. Ez egy kp számla esetén nem valósul meg:-(

Az általam hivatkozott törvényhely ír arról is, hogy a hitelesség, ha más módón nem igazolható, akkor az ügyvezető aláírásával hitelesítheti. Innentől az ő felelőssége. 169. par utolsó pontja.

Üdv: palmika

[zspotorke]

Szia Andi!

Szerintem a kérdés megoldása teljesen a vállalkozóra ill. a pénzkezelési szabályzatára van bízva. Akkor amikor tág keretet biztosít  egy törvény, akkor a vállalkozásnak kell azt szűkíteni, cégreszabni.

Egy kis családi Bt-ben talán nem szükséges kiadási-bevételi pénztárbizonylat irogatása. Az alapdokumentumot kell a pénzmozgás bizonylatolására alkalmassá tenni. (pld: bérjegyzék: a nettó összeget átvettem, Tagi kölcsönszerződés: jelen szerződés aláírásával igazoljuk, hogy az összeg egyidejüleg a HP-be befizetésre került, stb.) Szóval nem csak egy számla felelhet meg a célnak, de ott ahol többen vannak, külön pénztáros is van esetleg én ott elengedhetetlennek tartanám különös tekintettel az anyagi felelősségre illetve az általam már előzőekben irtakra.

Összefoglalva: nektek kellene leszabályozni ezt a kérdést a HP szabályzatban.

Üdv: P.Zsuzsa