Oldal: 1 / 1

Deviza számla kifizetés forintban

HozzászólásElküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 am
Szerző: BMoni1

Sziasztok!

Hazai cégek között történő devizás számlázás esetén, ha a fizetés mégis forintban történik, milyen árfolyamon kell számolni? A számlán feltüntetett forint értéket, vagy a kifizetés napján érvényes árfolyamon számított értéket kell fizetni a szállítónak? 

Köszi: BMoni


Deviza számla kifizetés forintban

HozzászólásElküldve: szer. okt. 29, 2008 2:23 pm
Szerző: ildibf

Szia BMONI,

A teljesítés ( nem a pénzügyire gondolok, hanem a számvitelire) szerinti árfolyamot kell használni.

Amúgy én visszaküldeném a számlát, és Ft-ban állíttatnám ki, mi így nem fogadjuk be.

Ildi


Deviza számla kifizetés forintban

HozzászólásElküldve: szer. okt. 29, 2008 6:22 pm
Szerző: thzs

Szia Móni!

Egy idei számviteli levelek foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kérdés és válasz:

184. Számviteli Levelek / 2008. október 9.3838.

Forintban kiállított számla kifizetése euróban

Kérdés: Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás? A kérdésekre adandó válasznál az elszámolásokat megalapozó jogszabályi követelményeket kell figyelembe venni.A gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolatát jellemzően írásban megkötött szerződések alapozzák meg. Különösen így van ez, ha az ellenértéket nem készpénzzel egyenlítik ki. Az Szt. 72. §-ának előírásaiból az következik, hogy az értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékéről a számlát a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kiállítani, a vevő által elismert, elfogadott értékben.A számlában foglaltak (beleértve az ellenértéket is) helyességét csak a szerződésben szereplő feltételekkel összevetve lehet ellenőrizni. Ebből az következik, ha a szerződésben az ellenértéket forintban határozták meg, akkor azt forintban is kell számlázni. A forintban számlázott összeget pedig forintban kell kiegyenlíteni.Amennyiben a partner a forintban kiállított számlán szereplő ellenértéket euróban szeretné kifizetni, akkor ennek - a devizaliberalizáció bevezetése óta nincs akadálya, de - feltétele, hogy a számla is euróban tartalmazza az ellenértéket. Ehhez pedig az szükséges, hogy a számlát megalapozó szerződést módosítsák, abban az ellenértéket forint helyett euróban határozták meg.Az előbbiek figyelembevétele azért is fontos, mert a belföldiek egymás közötti értékesítését, szolgáltatásnyújtását áfa is terheli, a fizetendő, illetve levonható áfa bizonylata pedig a számla. A forintban kiállított számlán az áfa is forintban kerül meghatározásra. Ha viszont a forintszámlát devizában egyenlítik ki, felmerülhet a kérdés, az áfa alapját a fizetett deviza- vagy a forintszámla alapján kell meghatározni (a kétféle meghatározás eltérő fizetendő áfát eredményez!). Mivel a forintszámla devizaértéke szerződéssel nincs alátámasztva, joggal kifogásolható a fizetendő áfa, illetve a levonható áfa helyessége is.A leírtakból következik az első kérdésre a válasz: először módosítsák a számlázást alátámasztó - két fél közötti - szerződést, és módosított szerződésben euróban határozzák meg az ellenértéket (ezen belül az áfát is). A szerződés módosítása után sztornírozzák a forintban kiállított számlákat, majd ezt követően euróban bocsátanak ki számlákat. A számlában szereplő euróértékek forintra történő átszámítása során mind az Szt. 60. §-ában, mind az Áfa-tv. 80. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni.A kérdésben leírt esetben tehát akkor járnak el helyesen, ha legkésőbb a termék értékesítésekor, illetve a szolgáltatás nyújtásakor, de még a számla kibocsátása előtt módosítják a számlát alátámasztó szerződést, és abban az ellenértéket (ezen belül az áfát is) forint helyett euróban vagy euró helyett forintban határozzák meg.Az előbbiekből következik a következő kérdésekre is a válasz:A kibocsátásra kerülő számla pénzneme nem attól függ, hogy a vevő forintban, illetve euróban kiállított számlát kér. Kérheti ezt is vagy azt is, de előtte a szerződést módosítani kell, és a módosított szerződésnek megfelelően kell eljárni.Szerződésmódosítás után a kibocsátott számla könyvelésekor sem az eladónál, sem a vevőnél nem lehet árfolyam-különbözet.Az előbbiekben leírtak nyilvánvalóan a devizában meghatározott és így elfogadott ellenértéket tartalmazó számlákra is vonatkoznak. Más szavakkal, devizában kiállított és elfogadott számlákat csak a számlán feltüntetett külföldi pénznemben lehet kiegyenlíteni.Összefoglalóan megjegyezzük, a forintban kiállított számlának euróval (devizával) történő kiegyenlítése, illetve az euróban (devizában) kiállított, elfogadott számlának forinttal való kiegyenlítése a számviteli, az adózási előírásokkal nem egyeztethető össze.Ha esetenként (nem rendszeresen) mégis megteszik, hogy a forintban kiállított számlát euróval, vagy az euróban kiállított számlát forintban egyenlítik ki, és a szerződést, annak alapján a számlát nem igazítják hozzá a fizetés pénzneméhez, akkor a következőket indokolt figyelembe venni:- ha a forintban kiállított és elfogadott számlában szereplő ellenértéket a vevő euróban egyenlíti ki, akkor annyi eurót kell kapnia az eladónak, amennyi ahhoz szükséges, hogy az euró eladásával a számlában szereplő forintértékhez hozzájuthasson (ez esetben az euró mennyisége a számlázott forintértéknek az eladó által választott hitelintézet euróvételi árfolyamával való osztásával határozható meg);- ha az euróban kiállított és elfogadott számlában szereplő ellenértéket a vevő forintban egyenlíti ki, akkor annyi forintot kell az eladónak kapnia, amennyi ahhoz kell, hogy a számlában szereplő eurót a hitelintézettől meg tudja vásárolni (ez esetben az euró mennyiségét az eladó által választott hitelintézet euróeladási árfolyamával szorozva határozható meg a szükséges forintösszeg).Mindkét esetben - valószínűsíthetően - a tranzakció eredményeként az eladónál nyereség, a vevőnél veszteség realizálódik. A leírt módszer számvitelileg kezelhető, de vitatható, hogy megfelel-e az Áfa-tv. követelményeinek.

Üdv:Zs.