folyamatos (határozott idejű) számlázás

[miki7508]

Kedves Fórumozók!

2008 januárjától a folyamatos szolgáltatás kategória kiszélesedett (az áfa trv-ben ha jól emlékszem, határozott idejű elszámolásnak hívják). Könyvelőként dolgozom, és vannak olyan szerződéseim, amely szerint a cégünkből negyedévente számlázok, az aktuális negyedévben elvégzett munkák alapján (azaz nem fix díj van, hanem munkamennyiségtől függő). Az „új” rendszer szerint a teljesítés időpontja a folyamatos szolgáltatásoknál a szerződésben megállapított fizetési határidő (áfa trv. 58.par. 1.bek.), azaz az én esetemben a negyedévet követő hónap 10. napja. A problémám a számlakiállításnál van.

1.) Ha tudom, hogy egy ügyfelem biztos nem fog átutalással fizetni, csak kp-ben (mert mindig is így utalt, és ez után is így fog), viszont már az is világos, hogy késik 1-2 hónapot a fizetéssel (pl. október 10 helyett csak decemberben, netán következő évben tud csak fizetni – lásd áfa trv. 61.par. 3.bek. 45 napon túli fizetés!), mikor milyen számlát és milyen dátumokkal állítok ki? Áfa szempontból továbbra is a teljesítés dátuma szerint adózok? Állítólag van olyan szabály, hogy ha készpénz fizetési móddal állítok ki számlát, akkor a teljesítés dátuma meg kell, hogy egyezzen a kiállítás dátumával (amit persze nem tartok értelmesnek, másrészt idáig senki nem tudott erre vonatkozóan törvényi hivatkozást idézni – ha valaki be tudja idézni ezt a jogszabályt, azt külön megköszönném!).. Hogy hozom összhangba ezt azzal a jogszabállyal, mely szerint a számlát legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül ki kell, hogy állítsam (áfa trv. 60.par.)? Úgy, hogy átutalásos fizetési módot jelölök meg a számlán (mindamellett, tudva, hogy soha nem fog átutalással beérkezni a pénz)?

2.) Ha a 2008. 4. negyedévi szolgáltatás teljesítési dátuma a fenti szabályok következtében 2009 január 10-e, számvitelileg a kiszámlázott bevétel melyik évre számolandó el? Ha a 2009-esre, akkor elképzelhető, hogy sérül az összemérés elve az előző évi beszámolóval kapcsolatosan, ha a legtöbb számlázás/elszámolás negyedéves. Kiegészítő mellékletben kellene tárgyalni a bevétel ebből adódó - éves szinten kb. 25%-os - csökkenését? Vagy elhatárolnátok (De mi alapján? A tényleges munka (vagy csak egy része), lehet, hogy a következő negyedév elején jelentkezik!)

Köszönöm hozzászólásaitokat előre is!

Kapcsolódó témák itt a fórumon, amelyek részeben, de nem teljesen segítettek megválaszolni a kérdésemet:

http://www.adoforum.hu/tema/10636/teljesites-ideje

http://www.adoforum.hu/tema/9705/hatarozott-ideju-elszamolasra-teljesites-ideje

Miki

[miki7508]

De fura, nem tudom, miért nincsenek a kérdésemben azok a sortörések, amelyek begépeléskor vannak.. Elnézést a szöveg tagolatlanságáért!

[frivi]

Kedves Miki!

A kérdéseidet gyakorlatolag megválaszoltad saját magad!

Az az évi könyveléseket illető díj tárgyévi bevétel, csak az áfa bevallás 2009.évi.

Hogy állapodtál meg a megbízóddal, milyen fizetési módban?

Ha  átutalásban, akkor a számlát kiállítod szabályosan ( pl. szeptember hó könyvelés: számla kelte: 2008.október x, fizetési határidő=teljesítési határidő: 2008. október y). Amikor kép-ben kifizeti ezt a számlát, bevételi pénztárbizonylattal rendezed.

Ha kp fizetési módban állapodtál meg, és egyszrűsített kp számlát bocsátsz ki,akkor viszont tényleg belép a három egyforma dárum követelménye! 

Itt elhatárolással kell majd év végén rendezned a tárgyévet illető bevételeidet.

Arra azért figyelned kellene, hogy az áfa tv. 55.§ szerint az áfa fizetési kötelezettség a teljesítéshez kötődik  és a fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani!

Fr Katalin

 

[validitas]

Szia Miki!

Az, hogy egy számlának mi a fizetési módja, illetve, hogy készpénzfizetési számla, az bizony két különböző dolog. Ugyanis a "régi" szóhasználat szerinti készpénzfizetési számla (ami ma az egyszerűsített adattartalmú számla) arra szolgál, hogy akkor állítom ki, amikor kp-ben fizetnek, abban az időpontban.

De az nem azonos azzal, hogy valakivel szerződésben megállapodtam, hogy x napon elszámolunk a végzett munkáról, amiről számlát állítok ki, és ezt a számlát ő kötles pl. 15 napos fizetési határiőre készpénzben vagy átutalással kiegyenlíteni.

Az első eset tipikusan pl. bemegyek a boltba, veszek 1 kenyeret, kérem a számlát és fizetek. Itt a teljesítés és kiegyenlítés nem más időpont.

A második eset: előre megegyezünk, hogy könyvelek, beadom a bevallást, majd utána megírom a munkáról a számlát, amit a megrendelő legkésőbb a 15. napon kifizet, és készpénzben kérem, nem átutalva! Ez nem azonos  az első esettel! Ugyanis ebben az esetben nem egyszeri teljesítésről van szó, ami a kiegyenlítéssel azonos időopontban történik, hanem egy - előre megállapodott - időszakon (hónap, negyedév, stb,) keresztül, folyamatosan végzett munkáról.

Ha a felek szerződésben megállapodtak arról, hogy a végzett teljesítésekről időszakonkét számolnak el (lehet ez akár negyedév is), megállapodtak a fizetési határiőben akkor az Áfa-törvény szerinti teljesítés = a fizetési határidővel.

Ezt azonban nem szabad összekeverni a számviteli tv. szerinti teljesítéssel! A számviteli törvény szerint tehát a bevételt/költséget arra sz időszakra kell elszámolni, amely időszakra az felmerült! Tehát itt semmifelé összemérés elve nem sérül, egész egyszerűen nem azonos a számviteli tv. szerinti teljesítés az áfa-tv. szerintivel. De ez így volt korábban is a folyamatos telj.szolgálatásoknál, ebben semmi újdonság sincs.

Ha a mérlegkészítésig kiszámlázod az elvégzett munkát, azt a számlát még simán bekönyveled az előző év bevételének. Be kell könyvelni, mert számviteli szempontból oda tartozik. Elhatárolni azt kell, amit tudsz, hogy lesz (bevétel, vagy ktg), de még nincs számla róla. Honnan tudod? Szerintem mérlegkészítésig kiderül, vagy ha az korábban van, szerződés alapján.

Üdv: Böbe 

 

[miki7508]

Kedves Kati és Böbe!
Köszönöm válaszaitokat. De még boncolgatnám a kérdést néhány kiegészítéssel:
Reflektálok Kati kérdésére: Negyedéves fizetésben állapodtunk meg (negyedévet követő hónap 10. napja), de ezt a megállapodást gondolom bármikor meg lehet változtatni, és át lehet térni fél éves, éves, havi fizetési gyakoriságra. De maradjunk a példa kedvéért negyedévesnél.
A három egyforma dátum egyszerűsített kp fizetési számlánál nem fordulhat elő, mert ennél a számlatípusnál csak egy dátum rubrika van. Én arra gondoltam, amikor ("teljes értékű") számlát állítasz ki, amelynek a fizetési módja kp. Miért ne térhetne el ebben az esetben a teljesítés időpontja a kiállítás időpontjától. Mondok egy példát, hogy mire gondolok: maradjunk az én esetemnél, határozott idejű elszámolás, minden negyedévet követő hónap 10. napja, konkrétan például 2008. október 10. Az ügyfél szeptember 28-án adja át a könyvelési anyagokat, nem fogom a fizetés miatt néhány nappal később elrángatni őt sem, magamat sem, tehát hozza magával a pénzt, én átveszem (kénytelen vagyok kiállítani pénztárbizonylatot, de számlát is!), ebben az esetben a számla kiálítási dátuma szept.28, a teljesítés dátuma az áfa trv. határozott idejű elszámolásra vonatkozó paragrafusa szerint október 10!!!, és a negyedik negyedéves áfa bevallásban fogom szerepeltetni, nem a harmadikban. Mi a véleményetek?
Számviteli elszámolás: arra céloztam, hogy mi alapján tudod be pl. a december 20-án hozott negyedéves könyvelési anyagnak a könyvelését 2008. 4. negyedévre, és miért nem 2009.1. negyedévre? Maga a könyveléssel járó munka (legalábbis egy jó része) 2009-es évben fog megtörténni! El elhet kezdeni szétcincálni, hogy egy része a bevallások elküldése, amelyik egy havi csúszásban van (pl. havi áfa bevallás, járulékbevallás), tehát például egy december havi áfa bevallás elkészítése nekem könyvelőnek januári munka, nem számolhatom el, mint decemberi teljesítmény!
Nem tudom pl., de gondolom, hogy a könyvvizsgálók is a 2007-es év vizsgálatát 2008-as bevételként fogják elszámolni, nem 2007-esként (bár kicsit más ez az eset, de mégis...)

Miki

[miki7508]

Van valakinek ötlete, miért nincsenek bekezdésekre tagolva a sorok, amikor én bekezdésekre szabdaltam? Vagy csak én látom egybe, amit írtam?