Szia!
Szerintem igaza van az APEH-nak akár jónak tartod, akár nem. Ha az eredeti példányt a könyvelésben lerakod, akkor mondhatja az APEH, hogy a vállalkozó fiktív számlát állított ki, ezáltal produkált magának árbevételt.
Másrészt a szolgáltatásról, termék eladásról számlát/nyugtát kell adni. Ez - szerintem - azt jelenti, hogy a számla első példányát oda kell adni annak, aki a szoltáltatást kapta és azt megfizette. A második pedig a tő példány. Elvileg a harmadik példány a könyvelés példánya. Ha nincs harmadik példány, akkor neked kell azt fénymásolva elkészíteni.
Kérdés, hogy mennyire akarsz vagy mersz az APEH revizorral egy esetleges ellenőrzéskor vitatkozni?
Először is egyéni vállalkozóról vagy gazdasági társaságról beszélünk, s függ attól is, mit tud a programod!?
Ha egyéni vállalkozó, akkor bevételi nyilvántartát vezet, tehát nincs pénztára. Ebben az esetben én a tőpéldányok alapján könyvelnék, s azokra írnám fel, hogy könyvelve, stb. Az APEH-nak a tömböt adnám oda egy az egyben, hogy ez a könyvelés bizonylata. Nem tiltja semmi, hogy a tőpéldány legyen egyben a könyvelési bizonylat is.
Gazdasági társaságnál már nehezebb a helyzet, mivel ott kötelező a pénztár vezetése, s a pénztár bizonylat kiállítása - elvileg - nem lehetséges melléklet nélkül, a mellékletet pedig a bizonylathoz kell tűzni.
Szerintem itt is használhatod a tőpéldányt a bevételi bizonylat alapbizonylatának, csak kérdés, hogy ezt mennyire tudod az APEH-nak megmagyarázni.
A harmadik lehetőség, hogy könyveld le a számlákat, mint ha átutalásos számlákat bocsátott volna ki (bizonylat a tőpéldány), s a pénztárbizonylaton már nem árbevétel és ÁFA-t könyvelsz, hanem számla kiegyenlítést. Számla kiegyenlítéshez nem kell a számla, mint melléklet.
üdv: oszlanszky1