Szia Marcsi!
Szerintem az Áfa-tv. 45. §-a alapján helyesbítő számlát kell kiállítani, amelyet a számla kibocsátásának napját magában foglaló adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni.
Helyesbítő számla
Az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint akkor kell az áfa szempontjából helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt (a továbbiakban: helyesbítő számla) kiállítani, ha az adóalany
- az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy
- az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani.
Az új Szt. 73. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint helyesbítő számlát kell kiállítani az értékesítés nettó árbevételét csökkentő, illetve növelő tételek elszámolásához. Ilyenek:
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény, illetve utólag felszámított felár számlázott összege;
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt - utólag adott engedmény összege;
- a visszáru értéke;
- a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény összege;
- az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék piaci értéke, legfeljebb eredeti eladási ára;
- az értékesített és később visszavett göngyöleg visszavételkori értéke.
Az Áfa-tv. szerint is, az Szt. szerint is a helyesbítő számlát annak kell kiállítania, aki (amely) az eredeti (helyesbítésre kerülő) számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt kiállította.
Az Áfa-tv. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a helyesbítő számlának tartalmaznia kell:
- a helyesbítés tényére utaló jelzést,
- az eredeti számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány azonosításához szükséges adatokat,
- a módosításnak megfelelő új tételeket,
- és természetesen mindazokat az adatokat, amelyeket a számlának, az egyszerűsített számlának, a számlát helyettesítő okmánynak tartalmaznia kell.
Az Áfa-tv. és az új Szt. előírásai alapján a helyesbítő számlán szerepeltetni kell:
a) az eredeti számla szerinti értékeket (az eredeti eladási árat és annak áfáját) negatív előjellel;
b) az eredeti számla szerinti értéknek az utólag adott engedménnyel, a visszáru értékével, az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék piaci értékével, a visszavett göngyöleg visszavételkori értékével (azaz a helyesbítés összegével) csökkentett összegét, a csökkentett eladási árat, mint a módosított forgalmiadó-alapot és az arra jutó általános forgalmi adót;
c) az utólag adott engedmény, a visszavett eszköz piaci értékének összegét, a helyesbítés összegét és annak áfáját negatív előjellel.
Ha az eredeti számla szerinti érték teljes összegében helyesbítésre kerül, akkor a helyesbítő számla b) pont szerinti adatai nulla értéket képviselnek.
Az Áfa-tv. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Így a helyesbítő számla szerinti áfa - fenti a) és b) pont szerinti értéke - azon bevallási időszak fizetendő adóját csökkenti, amelyben a helyesbítő számla kibocsátásra került. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy ez csak akkor alkalmazható (csak akkor nincs önellenőrzés), ha a helyesbítés az adó alapját, az áthárított adóösszegét csökkenti. Ebből következően, ha a helyesbítő számla felárral kapcsolatos, vagy az adókötelezettséget növeli, akkor az adófizetési kötelezettség az eredeti számla kibocsátásához kapcsolódik.
Az új Szt. 73. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint:
- a helyesbítés az eredeti számla szerinti teljesítés időpontjára vonatkozik általában az utólag adott engedmény, illetve az utólag felszámított felár esetén, kivéve a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedményt, amikor a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik;
- a helyesbítés a gazdasági esemény megtörténtéhez kapcsolódik
= visszáru esetén, amikor a korábban értékesített terméket az eladóhoz visszaszállították, visszavitték, a visszaszállítás, mint teljesítési időpontra vonatkozik,
= az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt terméknek a - szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatti - visszavételekor, az értékesített és később visszavett göngyöleg visszavételekor, a visszavétel, mint teljesítési időpontra vonatkozik.
A számviteli előírások szerint akkor kötelező az önellenőrzés az előbbiekben felsorolt helyesbítéseknél, ha az utólag adott engedménynél, illetve az utólag felszámított felárnál a teljesítés időpontjára vonatkozó helyesbítésre a tényleges teljesítést követő üzleti évben kerül sor. Egyébként pedig akkor, ha a visszavétel, a visszaszállítás üzleti évében a helyesbítés nem történik meg.
Üdv: P.Zsuzsa
