Bérbeadás, kell-e beütni

[M.Éva]

Szia Kata! Olvasd el a 19. hozzászólást!Mi a könyvelési díjat is kiszámlázzuk előre, mert van olyan ügyfél aki ritkán jön- főleg ha nem akar időben fizetni- és bizony a követelést felkönyvelem, ha kér egy szállító analítikát, lássa,hogy nekünk is tartozik!! Üdv:Éva

[kovalkata]

Szia Éva!

Természetesen ha egy konkrét nap van meghatározva a fizetésre, akkor jogos amit írsz. De biztosan Te is tudod, hogy sok egyéni váll. könyvelő alanyi mentes, mivel nem túl sok az árbevétele, ezért nem is köteles bankszámlát nyitni. Ebből kifolyólag én csak kp-s számlatömböt veszek és állítok ki. A szerződésben pedig úgy van, hogy a fizetési határidő pl. tárgyhót követő hónap 15. napja. Ezért ha 1.-15. jön és fizet simán jó a kp.-s számla. Gondolom ezzel Te is egyetértesz. És persze ugyanez vonatkozhat a bérleti díjra is.

Üdv. Kata

[validitas]

Szia Éva!

Katával értek egyet, ráadásul a szerződésekben általában úgy van meghatározva, hogy minden hó x-éig esedékes a bérleti díj (az adott havi bérleti díjat hó elején előre szokás fizetni).  Úgyhogy ha kp.fizet a bérlő, szerintem símán kiállítható a kp.számla. Egyébként én sem a fiz. módjáról írtam, hanem a teljesítés időpontjának meghatározásához szóltam hozzá.

Üdv: Böbe 

[M.Éva]

Szia Kata és Böbe! A 10 válaszomban én is azt írtam, amit ti (szerintem), de ez nem működik olyan esetben, mint az egyik cégem, ahol kb. 50 db bérlő felé számláznak és nem egy napon fizetnek a készpénzesek sem, a téma elején nem tudhattam, hogy mennyi bérlő felé adják ki az ingatlant, ezért írtam erre is példát.( Kicsit megkavart, hogy van aki a számlákat utalásos- kp-s verziókra osztja). Tehát lényegében egyet értünk!

Legyen szép napotok!

Üdv:Éva 

[madora100]

Jó nagy vihart kavartam, ezért megpróbálom részletesen kifejteni az álláspontom hátterét.

Bérleti szerződés esetén a felek a bérleti díjat időszakokra állapítják meg, illetve - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a bérleti díj időszakonként előre jár. Mindennek az alfája és omegája maga a bérleti szerződés.

Amennyiben a felek rendelkeztek külön teljesítési időpontról (pl. azt a díj esedékességéhez kötötték), az adófizetési kötelezettség is ehhez az időponthoz igazodik.

Ha a teljesítési időpont és az esedékesség időpontja egymástól eltér, azaz az esedékesség korábbi időpont, a teljesítést megelőzően fizetett összegek előlegnek minősülnek, és azokról számlát   kell kiállítani.

Amennyiben a felek nem rendelkeztek külön teljesítési időpontról, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az áfa tv.16§(14) bek.szerint  az egyes részletkifizetések esedékességének napja, az azt megelőző esedékességgel fizetett összegek előlegként kezelendőek.

Vegyünk egy konkrét példát: Bérleti szerződés adatai: Az ingatlan bérbeadás szempontunkból érdekes adatai: Az éves bérleti díj 8oo/e Ft, amelyet a bérbeadó negyedévente jogosult számlázni. A teljesítés időpontja a tárgynegyedév első hónapjának 15.napja. Fizetési határidő 2o naptári nap.

A fenti esetben nem az áfa tv.16§(14) bek.szerinti szabály lép hatályba. A teljesítés időpontja ekkor a t.negyedév 15.napja és nem a t.negyedévet követő hónap 5.napja.

2.) ha ugyanez a szerződés fizetési határidejére vonatkozó része úgy szól: a negyedéves bérleti díj fizetési határideje  a t.negyedév első napja,s ezt ki is fizeti a bérbevevő,  akkor előlegről beszélünk. Előlegszámlát kell kiállítani, majd 15-el elszámoló számla állítandó ki.

3.) Amennyiben a szerződés a következőképpen szól: Az éves bérleti díj 8oo/e Ft, amelyet a bérbeadó minden n.év első hónapjának 15.napján jogosult számlázni. Fizetési határidő: 2o naptári nap.(tehát a teljesítési időpont kimaradt a szerződésből)!)  Ezesetben áfa fizetés szempontjából az egyes részkifizetések esedékességének napja, tehát a t.negyedév második hónapjának 5.napja lesz. (ez ettől még nem a klasszikusan vett folyamatos szolgáltatás kritériumának megfelelő eset!!!!!. A bérleti díj nem folyamatos szolgáltatás.)

Én erre alapozva írtam, hogy ne készpénzes számla kerüljön kiállításra, hiszen a szerződés alapján számlázunk. Készpénzes számlát meg csak akkor tudunk kiállítani, ha jön a bérbevevő és a t.negyedév második hónapjának 5-én be is fizeti az esedékes összeget. Ha nem fizet, mert elfelejti, vagy éppen nincs pénze, s majd 2 hónap múlva jut eszébe fizetni, az áfa fizetési kötelezettség akkor is belép a t.n.év második hónapjának 5.napjával. Ha a szerződésben a fizetés módozataként készpénzes kiegyenlítés kerül kikötésre, akkor egy nem kp-es számla kibocsátása és azon a kp.fizetés módozat megjelölés kerül feltüntetésre, akkor minden problémát mi magunk ki tudunk küszöbölni. Persze, ha olyan az ügyfél, hogy a szerződés szerinti időpontban jön és pontosan kp-ben fizet, akkor nincs akadálya az azonnali kp-es számla kiállításának sem. De én úgy gondolom, itt fennáll annak a veszélye, hogy nemfizetés esetén elmarad az esedékes számla kiállítása is, s egyrészt áfa hiány keletkezhet (persze csak akkor, ha nem az általános szabályok szerint ad bérbe a bérbeadó), másrészt ha nem pénzforgalmi szemléletű bérbeadóról van szó, akkor még az árbevételéből is hiányozni fog a bérleti díj összege.

[zspotorke]

Szia Madora!

A következőt írod: Ha a teljesítési időpont és az esedékesség időpontja egymástól eltér, azaz az esedékesség korábbi időpont, a teljesítést megelőzően fizetett összegek előlegnek minősülnek, és azokról számlát   kell kiállítani.

A bérbeadás után az adókötelezettség az ÁFA tv. 2004.május 01-től hatályos 16.§. (14) bekezd. szerint a bérleti dij fizetésének esedékessége napján keletkezik.(Ezt írod Te is)  Ez azt jelenti, hogy a teljesítés napja azonos a fizetési határidővel. Tehát véleményem szerint nem alkalmazható az a korábban hatályos törvényen alapuló eljárás, mely szerint a bérbeadásnál, mint elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatásnál a felek tetszőlegesen jelölhették ki a fizetés esedékességétől eltérő teljesítési időpontot. Valamint ha a bérbe vevő az esedékesség időpontja előtt fizet, akkor nem előlegről, hanem előre fizetésről beszélünk. Ilyetén tehát véleményem szerint nem értelmezhető az előleg.

Amennyiben azonban a bérleti dijhoz többletszolgáltatás is kapcsolódik, akkor már nem a dolog használatba adásáról van szó (bérletről) hanem ez az ügylet már egy un. elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatás. Ebben az esetben a 16.§ (11) bekezd. az irányadó a teljesítési időpont megítélése illetve a kötelezettség keletkezése szempontjából.

Üdv: P.Zsuzsa

[madora100]

Zsuzsa!

Nem ezt írtam és nem is úgy értelmezendő, ahogyan fentebb írtad. A hozzászólásom 2.pontját idézted. Ennél az éves bérleti díj 8oo/e Ft. Telj.időpont: a t.negyedév első hónapjának 15.napja. A bérbevevő a n.éves bérleti díjat a t.negyedév első napján köteles a bérbeadó részére megtéríteni. Ekkor természetesen csak előlegről beszélhetünk és előleg számlát kell kiállítani, ha a bérlő ki is fizeti 1-én a pénzösszeget. Tehát nem előre fizetésről beszéltem, hanem előleg számláról, mert előbb van a fizetés határideje, mint a teljesítés időpontja.   Ha a teljesítés időpontja ki van kötve a  szerződésben, akkor az általános szabály érvényesül (áfa tv.16§(1)bek. szerint a teljesítés napja a mérvadó.)

Én úgy értelmezem a törvényt, hogy a 16§(14) bekezdése csak akkor alkalmazandó, ha a bérleti szerződésben nincs kikötve teljesítési időpont, csak a részkifizetések határideje (a példabeli esetünkben ez a t.negyedév első hónapjának 2o.napja. )  Semmi jogszabály nem tiltja, hogy a bérleti szerződéseknél ne lehessen teljesítési időpontot kikötni. Ha pedig ilyen időpont kikötésre kerül, akkor az áfa tv. általános szabályai szerint kell eljárni.                            

Az áfa tv. 16§(11) pontja szerinti időszaki elszámolást én úgy értelmezem: ha pldául a pék folyamatosan szállít kenyeret az üzletbe akkor nem naponta állítja ki a teljesítésről a számlát, hanem megállapodnak mondjuk 1o napos elszámolási határidőkben. Ezesetben a teljesítés ideje minden 1o.nap. Ha nem kötnek ki ilyen elszámolást, akkor a hónap utolsó napja a teljesítés időpontja.

Mindenesetre nagyon hasznos volt az eszmecsere. Ebből is látszik, mennyire másként lehet értelmezni egy-egy törvény szöveget. Ha van még ellenérved, szívesen folytatom. Nem zárom ki az igazadat, de miután semmi nem tiltja a teljesítési időpont kikötésének megjelölését a bérleti szerződéseknél , ennek kikötése esetén az ott megjelölt teljesítési időpont az áfa elszámolásának időpontja (abban az esetben, ha a teljesítés időpontja nem azonos a fizetés határidejével)  a 16§(1) bek.szerint és nem a részkifizetések esedékességének napja.

[bekassy]

Sziasztok!

Eredeti kérdésemet szeretném bővíteni azzal, hogy ha egyéni vállalkozóról van szó, akkor sem kell beütni a bérleti díjat a pénztárgépbe, ugye?

Köszi

[madora100]

EV-nek sem kell beütni a pénztárgépbe a megkapott bérleti díj ellenértékét.

[zspotorke]

Szia Madora!

Akkor folytassuk a bérleti dij kérdést.

1) Az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése szerint bérbeadásnál az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az egyes részkifizetések esedékességének a napja (tehát nem a szerződés szerinti teljesítés napja) Forrás: Számviteli levelek/2006.

2) A belföldi ügyletek teljesítési időpontjának értelmezése az általános forgalmi adó rendszerében

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 16. § (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség a teljesítés (részteljesítés) időpontjában keletkezik.
Ehhez kapcsolódóan leszögezhető, hogy adólevonási jogot sem lehet a teljesítés időpontját megelőzően gyakorolni.
Egy áfás ügylet minősítése során tehát kulcsfontosságú a teljesítés időpontjának megfelelő megállapítása, tisztázása.
Az Áfa törvény főszabálya alapján a teljesítés időpontjának meghatározása során – az Áfa törvényben nevesített kivételekkel – a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.


1. Az Áfa törvényben nevesített ügyletek

Az Áfa törvény 16-18. §-ai bizonyos típusú ügyletek tekintetében a Ptk-ból levezethető teljesítési időponttól eltérő időpontot határoznak meg az adófizetési kötelezettség keletkezésére.

b) Folyamatosan teljesített szolgáltatások és termékértékesítések
Az Áfa törvény 16. § (6) bekezdése alapján a folyamatosan teljesített ügyleteknél a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.
Nagyon fontos, hogy az általános forgalmi adó rendszerében folyamatos szolgáltatásnak, vagy termékértékesítésnek nem csupán az az egyetlen feltétele, hogy jellegéből adódóan egy állandó, folyamatos teljesítést igényel, hanem a jogalkotó ennél szűkebben határozza meg e kört.
Az Áfa törvény 13. § (1) 23. pontja alapján ugyanis folyamatos termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak kizárólag a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a külön törvényben meghatározott feljogosított fogyasztók, engedélyesek, illetve földgáztermelők közötti földgáz-, illetve villamos energia termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás minősül, ahol a jogviszony jellegéből következik a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó állandó rendelkezésre állása.
Minden más olyan típusú szolgáltatás és termékértékesítés esetén, amely jellegében folyamatos teljesítést feltételez, de nem tartozik az Áfa törvény 13. § (1) 23. pontja szerinti folyamatos ügyletek körébe, a teljesítés időpontját nem az Áfa törvény 16. § (6) bekezdése, hanem – az ügylet fajtájától függően – az Áfa törvény 16. § (10)-(11) vagy (14) bekezdései alapján állapítjuk meg.

c) Elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatások és termékértékesítések
Az Áfa törvény 16. § (11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott szolgáltatásokról időszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja a felek közötti elszámolás napja, ha a felek ilyet nem jelölnek meg, akkor a teljesített szolgáltatások, értékesítések tekintetében a teljesítésre kötelezett adóalany áfa elszámolási időszakának utolsó napja, illetve, ha a felek az általuk megjelölt időpontban nem számolnak el, akkor a teljesítésre kötelezett adóalanynak a felek közötti elszámolás napját tartalmazó adó-megállapítási időszakának utolsó napja.
Az Áfa törvény 16. § (11) bekezdése alá tartoznak mindazok a szolgáltatások és termékértékesítések, amelyek ismétlődően, folyamatos jelleggel teljesülnek, és amelyek nem tartoznak a közüzemi és távközlési szolgáltatások, bérbeadás, előfizetéses újságértékesítés valamint a vagyoni értékű jog átengedése körébe.
Ilyen lehet például a könyvelői, könyvvizsgálati szolgáltatás, az étkeztetés, ha például havonta kell megfizetni a teljes hónapra az ellenértéket, de ide tartozik természetesen minden olyan teljesítés, amely a felek megállapodása alapján rendszeres és folyamatos elszámolással jár.
Az Áfa törvény 16. § (11) bekezdése az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések teljesítési időpontját lépcsőzetesen építi föl.
A hivatkozott szabály alapján első körben a felek megállapodását kell megvizsgálni a tekintetben, hogy mit jelöltek meg elszámolás napjaként, ugyanis főszabályként az általuk megállapodott elszámolási időpont lesz az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy a felek megállapodása nem rendelkezik az elszámolás napjáról. Ilyen esetben az Áfa törvény szabályozása alapján a teljesítésre kötelezett – azaz az értékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó – adóalany áfa-elszámolási időszakának utolsó napját kell figyelembe venni, mégpedig az addig teljesült valamennyi termékértékesítés vagy szolgáltatás tekintetében.
A gyakorlatban sokszor előfordul az az eset, hogy a felek – bár megállapodnak az elszámolás napjában – az általuk megjelölt időpontban mégsem számolnak el.
Erre az esetre alkalmazandó a 16. § (11) bekezdésének kiegészítő szabálya, amely szerint ilyenkor a teljesítés napjának a teljesítésre kötelezett adóalany azon elszámolási időszakának utolsó napját tekintjük, amely adóelszámolási időszak az egyébként megjelölt elszámolási időpontot magában foglalja.
Azaz, ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a könyvelési szolgáltatás tekintetében minden hónap 15-én számolnak el egymással, akkor főszabályként a könyvelési szolgáltatás teljesítési időpontja az adott hónap 15-e lesz.
Amennyiben viszont a felek például a február havi díjról nem számolnak el hónap 15-én, akkor a teljesítési időpont – negyedéves bevalló könyvelési szolgáltatást nyújtó esetén – március 31-e lesz.

d) Bérbeadás, előfizetéses újságértékesítés
Az Áfa törvény 16. § (14) bekezdése szerint a bérbeadás teljesítési időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja, azaz minden esetben az adott részkifizetés esedékességének napján keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Mivel az Áfa törvény a 16. § (11) bekezdésétől eltérően bérbeadás esetére nem határoz meg kisegítő szabályt arra nézve, ha a felek nem számolnak el a részkifizetés esedékességekor, ezért a bérbeadás az általános forgalmi adó rendszerében mindig teljesítetté válik a kifizetés esedékességének napján, függetlenül attól, hogy annak pénzügyi rendezése megtörtént-e.
Az ismertetett szabály vonatkozik az előfizetéses napilap és egyéb újság előfizetéses értékesítésére is. Forrás: Kompkonzult

3) Csátaljai Zsuzsanna: ÁFA 2007. c. szakkönyv azonos tartalmú írást tartalmaz mint a fentiek.

Mit mondasz?  Egycipőben járunk vagy én értelek félre valamiben?
Üdv: P.Zsuzsa