Adófórum

Adózási és számviteli információk

Kerekítés számla nélkül

Számlázás

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: csucsu76 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, hogy ti hogy könyvelitek a március 01. után kapott számlákat, potai befizetéseket. A kérdőjel ott jelent meg először a fejemben, mikor találkoztam olyan számlával, amin volt kerekítés, de olyannal is, amin nem. Sőt, olyat is láttam, aminek az alján 399 Ft helyett oda volt írva, hogy kb 400 (kerekítési összeg feltüntetése nélkül). Hogy könyvelhetem le a kerekítést, ha nincs rajta a számlán és nincs hozzá pénztárbizonylat, hiszen dokumentum nélkül nem könyvelünk. És hogy könyveljem le pl a postán befizetett csekkeket, ha egy nap több is van. Arra nincs biztosíték, hogy egyszerre "kerekítették", persze pénztárbizonylatot arró sem adnak. Hiába foglalják bele a pénzkezelési szabályzatba, azt abba sem írhatják le, hogy a könyvelő saját megítélése szerint könyveli a kerekítési különbözeteket számlánként, vagy naponként lebontva. Ti hogy oldottátok meg???
Köszönöm!
csucsu76
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:10 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: validitas » vas. ápr. 20, 2008 9:43 pm

Szia!

A számlán nem kell rajta lennie a kerekítésnek. Ugyanis a kerekítésre törvény van, nem kell külön bizonylat. A csekkek kérdése más dolog, ott a befizetőnek kellene egy lapot csatolnia hozzá, összesítve az egyszerre befizetett csekkeket, és felírva, hogy a posta hogyan kerekített. Persze ezt kisajtolni egy ügyfélből.... Hát ehhez képest a sziszifuszi munka smafu!

Üdv: Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: linda26 » hétf. ápr. 21, 2008 5:15 am

Szia!

A számlákon nem kötelező feltüntetni a kerekítést, általában nem is teszik meg. Én úgy könyvelem, hogy a kerekített összeg kerül a 381-re, nyitottam egy kerekítési különbözet átvezetés számlát, arra kerül a kerekítés és a költég kerül a helyére. Hónap végén az átvezetési számla T ill. K forgalmát egy-egy tételen átvezetem a 8-as ill. 9-es számlára.

A csekkeknél külön kerekítek, mert "természetesen" nem kapok összesítőt hozzá.

Üdv:

Linda

linda26
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:19 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: Fundy81 » hétf. ápr. 21, 2008 6:55 am

linda26 ha a kerekített összeget könyveled a 381-re, figyelj az Áfára!Ugyanis a kerekítés miatt eltérhet az áfa összege!

 

Én a kerekítés nélküli összeget könyvelem le, a kerekítésekről nyilvántartást vezetek. Ezeket minden hónap végén összegzem, és annak megfelelően lekönyvelem a 86-ba vagy 96-ba.

Pénztárkezelési szabályzatot módosítani kell(ett) a kerekítési törvény miatt!

üdv:

fundy 

Fundy81
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: csucsu76 » hétf. ápr. 21, 2008 9:47 am

Ez eddig mind szép, amit leírtatok, köszönöm szépen.

Külön nyílvántartást nem tudok vezetni mindenkinél havonta csak a kerekítésekről is, a közel 35 cégnél ez nem megoldható. És azért, mert a kerekítésre törvény van, még nem támasztja alá a számviteli elvet, hogy mindenképpen dokumentum szerint könyvelünk. A gépkocsik útnyilvántartásáról is van törvény, hiszen az szja törvény alapján számoljuk és fizetjük ki, mégserm könyvelem le bizonylat nélkül. Nekem a kerekítési törvény akkor sem kerek, ha nem kell feltüntetni a számlán, akkor hogy fog passzolni minden, a pénztár, az egyéb bevételek, hol van itt a teljesség és a valódiság elve, ha saját belátásom szerint könyvelném le a kerekítést???

csucsu76
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:10 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: linda26 » hétf. ápr. 21, 2008 10:28 am

Szia fundy!

A 381-re a kerekített összeget könyvelem, az ellenkező tétel a kerekítési különbözet és utána a valós alap+áfa kerül a ktg ill. áfa sorba.

Üdv:

Linda

linda26
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:19 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: validitas » hétf. ápr. 21, 2008 11:05 am

A gk. 9 Ft/km költséget is bizonylat nélkül állapítod meg (nincs számla a javítási,biztosítási, stb, költségekről), csak mert a törvény azt írja, hogy bizonylat nélkül lehet. Ezt leírod egy papírra, és az alapján fizetsz és könyvelsz. 

Ugyanez a kerekítés. A bizonylat a számla, rajta az összeg, kerekítés nélkül, mert a 2008.évi III. törvény szerint:

(3) A kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül,
arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező. 

Egyébként sem a saját belátásod szerint könyveled le a kerekítést, hanem a 2008.évi III. törvény szerint:

 1. § (1) Forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő
fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú
többszörösére végződik, úgy – a 4. §-ban foglaltak kivételével – a 2. §-ban
meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő
végösszeget meghatározni és a pénzfizetésre irányuló kötelezettséget teljesíteni.


(2) A nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződő fizetendő
végösszeg és az (1) bekezdés alapján meghatározott készpénzben fizetendő
összeg különbsége
kerekítési különbözetnek minősül.

A számviteli munka során nem csak a számviteli törvényt kell figyelembe venni, hanem párhuzamosan sok-sok jogszabályt kell alkalmazni. S ha egy törvény azt írja, hogy erről mégsem kell bizonylat, akkor nem kell. De ha akarod, nyugodtan írhatsz a számlához pénztárbizonylatot, azon feltünteted a kerekítési különbözetet, s máris van csodás, szigorú számadás alá vont bizonylatod. Csak írd bele a pénzkezelési szabályozatodba, hogy így csinálod.

 

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: csucsu76 » hétf. ápr. 21, 2008 3:01 pm

Kedves validitas!
Köszönöm kimerítő válaszodat. Koránt sem szeretnék veled kötekedni, úgy gondolom ez az oldal egymás segítésére való, nem pedig egymás piszkálására. Azért keresem annyira a bizonylati hátterét a kerekítésnek, mert nem akarom elhinni, hogy ilyen hiányosságot voltak képesek hagyni a törvény alkotói, amikor manapság mindenbe képesek belekötni az ellenőrök.
Azonban nem tudok egyet érteni a válaszoddal, mivel a gépkocsik 9 forintos kilométerenkénti költségéhez is társul bizonylat, amit nem én, a könyvelő állítok elő, hanem útnyilvántartást vezet a kedves ügyfél és az alapján állapítom meg a költségeit.
Másrészt én, mint könyvelő egyik ügyfelemnek sem írhatok pénztárbizonylatot (ami mellesleg nem szigorú számadás alá vont), mivel semmi közöm az ő pénzmozgásaihoz, tehát megoldásnak ez is rossz, megjegyzem szerintem.
Tehát, ahány könyvelő, annyi megoldás. Kénytelen leszek belenyugodni, hogy bizonyos esetekben, amikor a számlán nem szerepel a kerekítés összege, kénytelen leszek logikai alapon lekönyvelni azt.
Segítségeteket továbbra is köszönöm.
csucsu76
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:10 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: validitas » hétf. ápr. 21, 2008 8:19 pm

Kedves Csucsu76!

Természetesen egyáltalán nem kell egyetértened a válaszommal. Azt azonban állíthatom, hogy nem kötözködésből, csupán segítő szándékkal írtam. S én sem igazán értek egyet a te érveiddel mert pl. útnyilvántartás csak a futott km bizonylata, nem a költségé. A költség bizonylata a számla lenne, de mivel a törvény azt írja, hogy nem kell a költségről bizonylat, el lehet számolni bizonlyat nélkül km-enként 9 Ft-ot, hát ennyit számolsz el bizonylat nélkül, pusztán azért, mert a törvény ezt írja.

A pénztárbizonylat megírásába sem én kötöttem bele, bár valóban úgy fogalmaztam, hogy te írj bizonylatot, de nem figyeltem fel arra, hogy nem a saját céged, munkahelyed pénztáráról van szó, hanem számviteli szolgáltatóként tevékenykedsz. Az ügyfeleid pénzkezelési szabályzatát sem ismerem, de ha írnak pénztárbizonylatot, javasolhatod nekik, hogy arra írják rá a kerekítést is.

A szigorú számadás alá vonásról a számviteli törvény írja:

168. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

Ez alapján szerintem a pénztárbizonylatot szigorú számadás alá kell vonni, Persze ez csak az én véleményem, nem kötelező sem elfogadni, sem egyetérteni vele.

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Kerekítés számla nélkül

HozzászólásSzerző: andulka » hétf. ápr. 21, 2008 8:39 pm

Szia böbe!

 

Hát ezen már én is gondolkodtam... a pénztárbizonylatokat szig.sz. alá vonni. Csak az a baj, hogy általában a nyomtatvány értékesítője nem tünteti fel a számlát a vásárolt sorszám-tartományokat.

Ezt hogy lehet megoldani?

(P.s. egyetértek veled, valóban sz.sz. alá kellene vonni. De a gyakorlatban...?)

 

Andi

andulka
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:18 am

Következő

Vissza: Számlázás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron