Anna! Én azt szoktam mondani, hogy egy nem egyéni vállalkozó, adószámos magánszeméllyel több baj van, mint egy egyéni vállalkozóval.. Akkor is, ha úgy nézem, hogy én vagyok a kifizető .. én a cégemnél is és az ügyfeleknek is azt szoktam mondani, hogy ha nem céggel szerződnek/kötnek megbízást, akkor minden esetben kérjék el a vállalkozói igazolványt/okmányirodai nyilvántartási számot és ellenőrizzenek, vagy akár velem ellenőriztessenek utána, hogy az illető valóban egyéni vállalkozó-e, vagy "csak" egy adószámos magánszemély és, ha adószámos magánszemély, akkor csak abban az esetben adjanak megbízást, kössenek szerződést az illetővel, ha végképp nincs olyan vállalkozó, vállalkozás, aki azt a munkát elvégezné.., mert ők nem tudják ezeket a mindenféle nyilatkozatokat, vagy azok hátterét, én pedig munkaviszony melletti vállalkozóként állok az ügyféllel kapcsolatban, tehát nem tudnak egyik percről a másikra leakasztani... Ha pedig még is olyan személynek fizetnének, aki nem egyéni vállalkozó, akkor a kifizetést megelőzően, mindenképpen konzultálniuk kell velem, mint könyvelővel, mert az ilyen kifizetést megelőzően azért vannak olyan teendők, amihez ők nem valószínű, hogy helyesen tudnak megítélni, a kifizetendő összeg összegszerűségét megállapítani, alkalmasint számfejteni..stb.
Az előbb leírtam neked a kettős feltételt, ami pontosan szövegezve az SZJA tv. hivatkozott mellékletében le van írva... tehát nem csak a beszerzett tárgyieszköz 50%-a.., hanem a bev.10%-a is határösszeg.. tehát, ha neked évesen 550 eFt bevételed van, akkor először is: 550*0,10= 55 eFt, de ha a számítógépet 102 eFt-ért vetted és az egyetlen tárgyieszk., akkor 55 eFt, de max. 102 eFt*0,5= 51 eFt, tehát csak 51 eft...
Nem tudok neked mindent elmagyarázni, s ne is hagyatkozzál csak arra, amiket itt olvasol, mert lehet az ügyeid között olyan csavar, ami a kérdésedben nincs, s még is kell vele valamit kezdeni, de a válaszolók sem írtak róla..
Ha mondjuk csinálsz egy munkát, aminek a számla összeg szerinti díja 150 eFt, s ez a megbízás kezdődött mondjuk junius 01-el és teljesítésre került július 31-én, akkor, ha az adóalap eléri a 44.100 Ft-ot, akkor biztosítotti jogviszony keletkezik.. Ha nem adsz SZJA előlegre nyilatkozatot a kifizetőnek, akkor mivel a 150 eFt meghaladja a a 44.100 Ft-ot (2 hónap 2*73.500*0,3), akkor a kifizető be kell, hogy jelentsen biztosítottként, ebben az esetben a TB járulék alap: 150 eFt, s a kifizetendő összegből le kell vonnia a magánszemélyt terhelő TB járulékokat és meg kell, hogy fizesse a kifizetőt terhelő TB járulékokat.
Ha ugyanennél a példánál vagyunk, de adsz adóelőlegre nyilatkozatot a kifizetőnek és adsz neki nyilatkozatot arra vonatkozóan is, hogy a bevétellel szemben mondjuk 80% költséget, vagy Ft-álisan 120.000 Ft költséged van/volt ezzel a megbízással, akkor adóköteles jövedelem: 30.000 Ft, ami a két hónapi "munkavégzést tekintve" nem eredményez biztosítotti jogviszonyt, és akkor a az SZJA előleg alapja: 30.000 X1,27= 38.100 Ft, ami után az SZJA vagy 17%, vagy 36%., és ebben az esetben a 27% százalékos eho a kifizetőt terheli és nincs TB. Ugyanakkor, ha ekkora költségről tettél költségnyilatkozatot, és aztán később kiderül (a nyilvántartásod, a bevallás alapján is), hogy még sem volt annyi költséged, mint amennyiről nyilatkoztál, hát annak bizony forintális következményei is vannak..
Egy egyéni vállalkozónak nem kell ilyen nyilatkozatokat tenni, vezeti/vezetteti a saját nyilvántartásait, s az alapján évközben elelőleget fizet, évesen bevall, stb.. A kifizető pedig meg kapja a számlát és nem kell foglalkoznia azzal, hogy keletkezik-e biztosítási jogviszony, ad-e megbízott "nyolszáz" nyilatkozatot, vagy nem ad semmit, meg hogy esetleg még a díjon felül mennyi járulék, adófizetési kötelezettség terheli még, annak függvényében, hogy kifizetést megelőzően a megbízott éppen ad-e és mekkora összegről, hányadról költségnyilatkozatot..
Amit írtam az is jócskán konyha nyelven van.. én is csak azt tudom tanácsolni, hogy vegyél fel kapcsolatot akár ismerős,( de könyvelésben, adózásban jártas emberrel ) szakmabelivel, aki személyesen segítségedre lehet, abban is, hogy adjál-e nyilatkozatot a kifizetőnek, ha igen, akkor milyen költségnyilatkozatot célszerű, stb.. Arra azonban készüljél mindenképpen, hogy ha a megbízás időszakát és az SZJA alapot tekintve a naptári napok száma szerint az összeg eléri a napi 735 Ft-ot, akkor mindenképpen legyen nálad munkáltatói igazolás arra vonatkozóan, hogy van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod máshol, mert ezt a TB-k miatt kérni fogják tőled a kifizetők..
Ha a kifizetőnek adsz nyilatkozatot az SZJA előleg levonásra és költségnyilatkozatot is, akkor az SZJA köteles jövedelem (járó bruttó összeg mínusz nyilatkozott költség) összege és a vonatkozó időszak függvényében fogják vizsgálni, hogy biztosítottnak minősülsz-e... és SZJA és TB van-e, vagy SZJA és 27% százalékos eho.. a költségnyilatkozat felelőssége a Tied. Ha nem adsz nyilatkozatot, akkor a kifizető a teljes (számla végösszege) összeget kell, hogy adóköteles jövedelemnek tekintse, így az lesz a TB járulék alapja is.
A kifizető minden esetben kell, hogy adjon a kifizetés hónapjában rólad 1008M-es bevallást az APEH-hoz, ha nem adsz neki nyilatkozatot, akkor azt fogja jelölni ebben az általa adott bevallásban, hogy a teljes összeg és nyilatkozat hiányában a kifizető nem vont SZJA előleget...
Ha a bevételed nem kifizetőtől származik, hanem magánszemélytől, akkor még tovább bonyolódik a dolog az eddig megpedzetteken kívül.
Én például nem szoktam adószámos magánszemélyt ügyfélként vállalni, mert sok esetben a kifizetők (vállalkozások,stb.) sincsenek tisztában azzal, hogy nekik kifizetői minőségben az adószámos magánszeméllyel kapcsolatban vannak olyan kötelezettségeik, amik egy egyéni vállalkozóval kapcsolatban nincsenek, továbbá az adószámos magánszemély felelőtlenül nyilatkozik magas költséget, ami aztán köszönő viszonyban sincs a nyilvántartása szerint elszámolt, elszámolható költségek összegével és lehet szórakozni a büntető adó számítással.. - amire nekem nincs kapacitásom, stb. , főleg a vitára nincs időm és türelmem.
Sok adószámos magánszemély azért bele olvas ide, oda, aztán úgy gondolja, hogy rá is az vonatkozik, ami az ingatlanbérbeadó magánszemélyekre (hogy szja és legfeljebb eho) és nem akarja elhinni, hogy a munkavégzéssel járó tevékenységet folytató adószámos magánszemély esetében elég sok kavarás van, s nem lehet egy kalap alá venni az ingatlanbérbeadóval, valamint az adón, TB., EHO-n, nyilvántartás vezetésen kívül, alkalmasint még annak elbírálása is, hogy vajon végezhetem-e adott tevékenységet adószámos magánszemélyként, vagy már csak vállalkozóként tehetném.
Ha ebben a formában akarsz a megbízásokkal bevételhez jutni, akkor mindenképpen javaslom szakember igénybevételét, akivel a megbízás elvállalásakor már konzultálsz.., addig meg azt jegyezd meg azért, hogy minden megbízó felé hangsúlyozd ki, hogy nem vagy egyéni vállalkozó, "csak" adószámos magánszemély, s a megbízási szerződésben még csak véletlenül se szerepeljen az, hogy vállalkozási szerződés, vagy, hogy Te mint egyéni vállalkozó...(mert nem vagy az és teljesen másként kell, hogy kezeljenek,), neked se jó, ha utólag kell majd valamit helyre rakni, vagy rakatni...
Üdv.