APEH által megtagadott ÁFA kiutalás újraigénylése

[PromaxConto1]

Sziasztok-)

Nagy kérdésem volna. APEH számlázási hiba miatt megtagadott x százezer forint kiutalást || még meg is büntette a céget a felére. (két különböző dátumú szállítólevél egy készpénzes számlán került számlázásra). No...de a tranzakció létrejött, valós gazdasági esemény történt, csak a balfék szállító igy adta ki a számlát. Gondolkodom, sőt többen bátorítanak, hogy helyesbíteni kellene a számlát és újra próbálkozni a visszaigényléssel. De hát nem vagyok biztos benne, hogy el is fogadnák, vagy ismét megkínálnak mulasztási bírsággal. Tekintve a helyzetet, egy lehetséges variációt látok jónak. Mivel készpénzes számla volt a hunyó, egy minuszos készpénzes számla kiállít most. A két eltérő dátumú szállítólevél alapján 2 db SZÁMLA kiállítása a teljesítési időpontokkal, és az eredeti készpénzfizetési számla dátumával befizetést bizonylatolni. Sajnos itt a készpénzfizetés a gyenge pont, hiszen mindenképpen utólagosan történik most is a helyesbítés, tehát jöhet az APEH a hiteltelenség dumával. Mi a véleményetek, van esélyem így, vagy hagyjam a fenébe? Kifogásolt kp. számlát helyesbítve utólag elfogadnak vajon? 

Előre is köszönöm a segítséget. Tibor  

[Napraforgó]

Szia Tibor!

Szerintem az a  probléma, hogy ezt a számlát  az APEH már megkifogásolta, és visszaigénylés esetén szerintem ez az Áfa-rész már "elveszett". (hasonló, ha egy Beérkező számlát kifelejtesz a könyvelésből, közben Áfa ellenőrzésed van, és ezt a számlát az APEH revizor "megtalálja" , akkor ennek Áfáját már később sem igényelheted vissza).

Egyébként nem a kp számla helyesbítése lenne a gyenge pont, hiszen ellenőrzés előtt mindent meg lehet és meg is szabad oldani.  Üdv:Napraforgó

[PromaxConto1]

Köszi!

Sajna ez már ellenőrzés után van, és így már más a helyzet. A jutalékos rendszer hatására igen jóindulatúak a revizorok. Ez az egész magyar katyvasz rendszer a világ szégyene. Nem érdekli őket az esemény valódisága, a hatása, semmi. Egyvalamin kívül: az agyonzagyvált előírások alapján a bizonylatokban található valami szabálytalanság, ami miatt csörög a zseton nekik is meg a költségvetésnek is. Borzasztó mentalitás ez...

Több irányból is azt az infót kaptam, hogy ez a számla tényleg "ugrott", mivel megállapítás van rá, ezért nem valószinű, hogy helyesbíteni lehet.

Mindenesetre még várok két APEH irányultságú megerősitést, aztán a saját felelősségükre azt tesznek amit akarnak. Én nem fogom a helyesbítést vállalni. Ha a válaszok egybecsengenek a tieddel, akkor megy a pont-)

Valakinek tapasztalata ezirányban még?

Üdv: Tibor 

 

 

[DerStauner]

Szia Tibor!

Nekem volt két esetem is (egyszer egy külföldi igényelte vissza az áfát, egyszer pedig egy magyar cég), amikor az apeh nem adta vissza. Mindkét esetben az áfaösszeg 9 millió ft felett volt. Az elutasító határozatokat alaposan elolvastam, és mindegyikben ott volt, hogy ha a számlák helyesen vannak kiállítva, akkor a levonásnak semmi akadálya. Persze ezt nem így irták le, de egyértelműen ez volt belőle kiolvasható. Telefonon is rákérdeztem erre az ügyintézőnél, és ő is megerősített ebben. Egyébként a céges ügy az LB-ig ment, ahol ügyvéd (meg a mi) segítségünkkel megnyerték az apeh ellen a pert (hehe), a másik esetben pedig egészen az európai bizottságig jutottunk el, és itt is nyert az ügyfél.

"hasonló, ha egy Beérkező számlát kifelejtesz a könyvelésből, közben Áfa ellenőrzésed van, és ezt a számlát az APEH revizor "megtalálja" , akkor ennek Áfáját már később sem igényelheted vissza)."

ez tényleg így lenne? tehát ha nekem pl hónap végén visszaigényelhető jön ki, ami ki is kérhető, és ugye ekkor automatikusan jön az áfarevízió, és ha van pl pár bejövő szla, amelyek az adott hónapot érintik, akkor azokat a későbbi hónapokban nem állíthatom be levonásba? miért lenne ez így? ennek nem sok értelmét látom. meg emlékeim szerint elévülési időn belül (talán 5 év), bármikor visszakérhetem egy számla áfáját.

[zspotorke]

Sziasztok!

Én nagyon nem értenék azzal egyet, ha egy adminisztrációs hiba miatt ugrana az ÁFÁ-m. Ha az APEH a jogosságot nem vitatta, a gazdasági eseményt nem minősítette fiktívnek akkor mi az elutásítás oka? Az hogy a számla hibásan van kiállítva? Na ne má!

Ha egy számlát kifelejtek akkor nem kérhetem vissza? és akkor mire való az 5 év??? Tudom Napraforgó, hogy nem légből kapottak a mondataid - na de miért is nem kaphatom vissza, ha egyébként minden oké? Azért mert ellenőrzött időszak? De hát  nem volt benne.. Akkor mi lenne a gond?

A napokban olvastam egy bírósági jogesetet hasonló témában  - megkeresem.

Üdv: P.Zsuzsa

[zspotorke]

Nézzétek ezt, nem pont ez az eset, de hasonló. Itt is formai hibák voltak.

KGD 2009/4/74.

Az áfalevonási jog gyakorlása során – a bírság kiszabásakor – meg kell különböztetni a tartalmi és alaki hiányosságokat.

A Legfelsőbb Bíróság rögzíti: nem volt vitás az sem, hogy a felperes a kapcsolt vállalkozása, személyes összefonódása miatt tudomással bírhatott arról, miszerint a számlakibocsátó nem rendelkezik olyan számítógépes rendszerrel, amely a számlákat adóigazgatási azonosításra alkalmassá tenné. Ettől függetlenül a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az adóhatóság a határozat hozatalakor nem vonta mérlegelése körében azt a jelentősnek mondható tényt, hogy a felperesnél feltárt számlázási hiányosságok gyakorlatilag „elméleti” hiányosságok voltak, ugyanis a felperes által befogadott valamennyi számla valós gazdasági eseményt tükrözött, amely a számlán szereplők között valósult meg. A valóságban megtalálható és ellenőrizhető volt, az adóigazgatási alkalmasság hiánya ellenére a szigorú számadású számlatömb és a könyvelési adatok rendelkezésre álltak ahhoz, hogy mindegyik számlát utólag is ellenőrizni lehessen, a számlákban foglalt adatok az adóbevallásban és könyvelésben megtalálhatók voltak, az adóbevallásra és befizetésre is került. Éppen ezen adatok alapján volt lehetősége a felperesnek, az utólagos megfelelő számlakibocsátás alapján történő levonási jog érvényesítésére.

Kétségtelen tény az is, hogy a számla hitelességét a Számv. tv. 166. § (2) bekezdés alapján alaki, és tartalmi követelmények alapján lehet megállapítani.

A Legfelsőbb Bíróság töretlenül folytatott gyakorlata szerint azonban indokolt megkülönböztetni az alaki és tartalmi hiányosságokat, hogy a számla hiteltelensége az adófizetési kötelezettség elkerülése érdekében történt-e, illetőleg az alaki hiányosságok kiküszöbölése lehetséges-e. A perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a számlakibocsátás körében elkövetett jogsértések utólag reparálhatók voltak, a számlák formai hibája nem állt arányban az alperes által alkalmazott bírság jogkövetkezményeivel. Az adott esetben a felperes mulasztását, mulasztási bírság kiszabásával elég lett volna szankcionálni. A késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége pedig azért nem állt fenn, mivel az adó határidőben történő megfizetése megtörtént.

Mindezen körülmények mérlegelésével a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Art. 171. § (1) bekezdésében írt kivételes méltányosság a bírság kiszabásakor alkalmazható volt, a késedelmi pótlék kiszabásának pedig a jogalapja hiányzott. E megállapításakor a Legfelsőbb Bíróság figyelemmel volt a felperes által hivatkozott európai bírósági gyakorlatra, amely következetesen alkalmazza a közigazgatási hatóság gyakorlatban igényelt „bizalomvédelem elvét” (C-95/07. és C-96/07. döntések).

(Legf. Bír. Kfv. I. 35277/2007.)

[melcsi62]

Sziasztok!  Az előbb én is írtam egy féloldalt, de aztán elvetettem, mert úgy gondoltam, .. hogy könnyű a más    ...... -t  csalánba verni ...,  de az biztos, hogy ha úgy van ahogy írod én nem hagytam volna annyiban a cég helyében..   túlzott szankció a vevő részére a szállító hibás számlaformátum választása és így hibás teljesítés dátuma miatt..  A szállítólevélen való átvétel vélhetően megelőzte a kp-s egyszerűsített tartalmú számlát, tehát akit meg kellene/lehetne mázsálni az a szállító, mert neki vélhetően korábban keletkezett az ÁFA fizetési kötelezettsége, mint ahogyan azt a kp-s számla alapján bevallotta..  A vevő részéről a költségvetést semmiféle hátrány nem érte a későbbi levonás miatt..

Ha valós ügylet volt, ami ki is lett fizetve, a vevő így  később élt az ÁFA levonási jogával, mint ahogyan azt tehette volna, ha pld-ul a "három dátumos" számlákat kapta volna a korábbi teljesítési dátumokkal..

/Ez az önellenőrzés is érdekes, nem konkrétan, csak úgy általánosságban: Mi van ha a szállítónak fogalma sincs arról, hogy nálam ÁFA ellenőrzés volt (főleg nem ÁFA adónem, hanem esetleg csak kiutalás előtti célvizsgálat) és helyesbítő számlát/ számlával egy tekintet alá eső okiratot küld nekem, ami alapján ráadásul nekem keletkezne plusz ÁFA fizetési kötelezettségem, amit köteles lennék önellenőrzéssel vallani.... nem vallhatnám be, azt amit be kell visszamenőleg arra az időszakra vallani, mert ott volt egy célvizsgálat, vagy akár adónem vizsgálat??/

-- Nem hergelem magam, de szerintem minimum egy máltányossági "fellebbezést" mindenképpen megérne..  Ha meg mégsem, akkor a szállítóval kapcsolatban nézném meg milyen igénnyel lehet fellépni az általuk okozott kár miatt...  Üdv.

  

[PromaxConto1]

Sziasztok!

Igen, ennyiért tagadták meg a kiutalást. Két eltérő dátumú szállítólevél. egy készpénzes számla. Szerintük ez már így nem hiteles. APEH revizorok részéről a visszajelzés az, hogy nem lehet levonni.

A bicska nyilosgat a zsebemben. Amit írtok, az mondjuk erősít, hogy meg kellene próbálni, de olyan szubjektívnek tűnik ez az egész...ráadásul itt nem akkora az összeg, ami az ügyvédi képviseletet, bírósági hercehurcát megérné. Egyébként én is azon a véleményen voltam, hogy a kiállítón kellene számonkérni az általa rosszul kiállított számlák jogkövetkezményeit...de itt, ebben az országban...

A fellebbezési határidők már leteltek, tehát tulajdonképpen már csak annyit tehetünk, hogy elvégeztetjük a számlahelyesbítést és beállítjuk az új számlát levonásba, aztán lesz ami lesz...-)

Egyébként ez alapján például én visszaadom a vállalkozóknak a teljesítést követő 15 napon túli kiállítású számlákat, mert a nagy szigorúságban akár ezeket is hiteltelenné vehetik, hiszen az áfa tv. ezt is szabályozza...Ti is visszaadjátok? Vagy érdemes ezzel kínlódni?

Egyébként irgalmatlanul értetlenek a vállalkozók is, az istennek se értenek meg semmit ezekből a szabályokból.

Mindenesetre köszönöm az együttgondolkodást-)

Üdv: Tibor 

 

[zspotorke]

Szia Tibor!

Sem bujtogatni nem akarlak sem pedig lebeszélni semmiről - de pont azért másoltam be az LB döntését, hogy lásd, hogy adminisztrációs hiba miatt nem lehet hiteltelen egy számla. Ha az a gazdasági esemény a valóságban bizonyíthatóan megtörtént és az igénylés feltételei is fennállnak akkor a javítás után igenis visszakérheted az ÁFÁ-t az elévülési időn belül. 

Az mondjuk nem volt szerencsés dolog, hogy nem tettetek észrevételt a jegyzőkönyvre, ha a gazdasági esemény hitelességével egyébként nem volt gondja az APEH-nak.

Egyébként a 15 nap elmúlása sem lehet kiutalást megtagadó indok  (ha jól emlékszem jelent is meg egy APEH tájékoztató e tárgyban) - ettől függetlenül természetesen törekedni kell a betartására.

A javításhoz: Minuszos készpénzes számlát nem lehet kiállítani azért, mert a készpénz átvételét nem lehet anulálni. Készpénzes számlát csak számlával lehet javítani.

Üdv: P.Zsuzsa