Szia Kelepecz !
Nos olyan, amit a kérdésedben feltettél, olyan szabályosan nincs.
Egy cég, az valamilyen tevékenységet végez (TEÁOR, új TEÁOR stb.) Valójában a feleknek szerződniük kellene arról, hogy mi is a vállalkozási tevékenység. Ennek lenne egy teljesítés-igazolása, amely alapján szabályosan kiállításra kerülhet a számla. Ez lehet, hogy túlságosan leíró jellegű, de valójában így kellene.
Ennek a szerződésnek megfelelően kell tehát a számlát kiállítani. Amennyiben az eladó nagykereskedő, akkor árut ad el, amennyiben szolgáltatást végző, akkor pedig erről kell a számlát kiállítani. Olyan SZABÁLYOSAN NINCS, hogy anyagköltséget számláz valaki. Vagy árut (terméket) ad el, vagy szolgáltatást nyújt.
Gondoljad csak át, hogy a kereskedőknek is van költségük (fénymásolás, árcímkézés, pénztárgép-szalag, stb.) mégsincs olyan szabályos számlájuk, hogy ezek egy részét ráírják az eladott áruról szóló számla alá vagy fölé...
Elhiszem, hogy van olyen gyakorlat, amiről a kérdésedben írtál, de ettől még nem lesz szabályos.. Afordított adózás alá eső szolgáltatásról kiadott számla estén NINCS a Számlán (nem lehet róla "Készpénzfizetési" ún.:egyszerűsített számlát kiállítani!! Azt viszont rá kell írni, hogy az ÁFA-fizetésére a megrendelő (vevő) kötelezett.
Tehát egy számlára ténylegesen azt a tevékenységet, amit elvégeztek AZÉRT IS, mert ez dönti el (a szolgáltatási tevékenység) hogy egyátalán a fordított adózás alá esik-e vajon vagy nem. (ugye ez főszabályként kizárólag ÁFA-alany vállalkozások között van így) Ugyanis ugyanez a tevékenység amennyiben Józsi-bácsi magánszemélynek(!) kerül kiszámlázásra, akkor nemcsak hogy nem minősül fordított adózás alá esőnek, hanem még az Áfa is rászámolódik.
Röviden így tudtam összefoglalni meglátásaimat. Szívesebben írtam volna kevesebbet és számodra kedvezőbbet is, de nem lehetett. Üdv.: Sakkos