Székhelyhasználat bérleti díj nélkül?

[Szupi78]

Sziasztok!

A következő problémában kérném segítségetek!

Egy BT a tagjától bérelte évi 360 ezer ft-ért a tag tulajdonában lévő lakást, mint székhelyt. Tavaly azonban alig volt bevétele, s most év végén azzal állt elő, hogy mivel szinte nem is volt bevétele, nem kellene bérleti díjat fizetni s utána szja-t levonni stb.

Szerintetek ez lehetséges, hogy évekig fizet bérleti díjat a székhely után a társaság, aztán egyszer csak már nem? Ez nem valamiféle ajándékozás a tag részéről? S ez esetben kell e könyvelnem a bérleti díjat a rendkívüli bevételekkel szemben? Vagy esetleg valami minimális összeget mégis elszámoljunk??

Légszíves segítsetek mert ilyen ügyem még nem volt.

[tothkornelia69]

Vagy elengedi a bérbeadó(tag) a bt-vel szembeni követelést (rendkívüli bev. lesz. az elengedett köv.), gondolom magánszemély a tag, ezért ajándékozási illetéket fog fizetni a bt (ha jól emlékszem 21 % ezen összeg után), és bejelentésköteles az adóhatósághoz;
vagy kölcsönösen módosítják a bérleti szerződést, és egy alacsonyabb összegben állapodnak meg, a bt gazdasági helyzete nem teszi lehetővé ilyen összegű bérleti díj megfizetését, s mivel a társaság alig végez gazdasági tevékenységet az ingatlanrész kihasználtsága is jelentősen csökkent, ez indokolja (egy lehetséges ok), vagy lehet ingyen is a bt részére bocsátani, de elvileg ez az ingyenesség is adóvonzattal jár (rendkívüli bevétel miatt adóalap növekedhet).

NELLY

[Szupi78]

Kedves Nelly!

Köszönöm válaszodat! Még annyit kérdeznék, hogyha mondjuk a tag és a cég ingyenes székhelyhasználatban állapodnak meg, akkor a könyvelés a következő: Tartozik 522 Bérleti dijak-Követel 98 Rendkívüli bevételek? Na és milyen összegben, valamilyen piaci értéket kell beállítani?

Illeték az ingyenes székhelyhasználat esetén nem merül fel szerinted?

Köszönöm.

[tothkornelia69]

Az ingyenességhez:
"Az ingyenes használatba adás elvileg létezik, a gyakorlatban széles körben alkalmazzák is, bár megítélése a hivataloknál sem egyértelmű. A magánszemélynél nem keletkezik adókötelezettség, mert nem szerez jövedelmet. A társaságnál azonban meg kell állapítani a használati jog értékét (ami nyilvánvalóan függ - többek között - az ingatlan nagyságától, állapotától, továbbá az ingyenes használat megállapodásban rögzített időtartamától stb.), amelyet az átvevőnél az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell a rendkívüli bevételekkel szemben állományba venni. Az így állományba vett vagyoni értékű jog értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást kell elszámolni az ingyenes használat várható (illetve konkrét) időtartama függvényében. A rendkívüli bevételek között elszámolt értéket halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, és az elhatárolt összeget a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos összegben kell megszüntetni.
Üdvözlettel:
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsa"
http://www.ado-expo.hu/szak_valaszok.php?type=ado&ans=12

Az az igazság, hogy szerintem ezt nagyon kevesen alkalmazzák, megmondom őszintén nekem még nem volt olyan esetem, hogy ezen lovagoltak volna, hogy a székhelyért miért nem fizet a cég, mondjuk sok esetben ez valamelyik tag, vagy ügyvezető lakhelye is szokott lenni egyben.

Ingyenes használatnál a piaci értéket kellene figyelembe venni, és úgy gondolom mint egy fajta használati jog, amelyet ingyenesen szerez meg a cég, illetéket kellene fizetnie (ajándékozás).

Nektek kell eldönteni, melyik megoldást választjátok, nem ismerem a bt anyagi helyzetét, így látatlanból a bérleti díj csökkentésre voksolnék, de tényleg csak látatlanból. Azért nem olyan rossz 16 % adófizetéssel jövedelemhez jutni, meg a magánszemély költséget is tud elszámolni a bevétellel szemben, fenntartás, javítás, sőt écs is, így szerintem nem sok adóztatandó jövedelme marad. Mondjuk előleget kell vonni, 2012-ben max 50 % ktgig nyilatkozhatott, idén még néztem hogy alakul.

[Szupi78]

Kedves Kornélia!

Köszönöm válaszodat, amelyet el is fogadok!