Szia! Kicsit hosszú, de talán segítségedre lesz, az EU-vonalból másoltam: Vagyonáthelyezés - Saját termék tagállamok közötti „mozgatása” Termékértékesítésnek minősül, így önmagában az áfa hatálya alá tartozik, ha az adóalany a tulajdonában lévő adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket (ideértve a bizomány keretében átvett terméket is), belföldről másik tagállamba fuvarozza vagy fuvaroztatja vagy más módon juttatja el (Áfa-törvény 12. § (1) bekezdés.).
A vagyonmozgatás önmagában azonban csak akkor áfa hatálya alá tartozó tényállás, ha annak közvetlen következményeként nem történik értékesítés vagy szolgáltatás.
Vagyis nem minősül termékértékesítésnek, így nem jár maga a vagyonmozgatás áfa-kötelezettséggel, ha a termék továbbítása az alábbi célok valamelyike érdekében valósul meg (12. § (2) bekezdés): - a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál másik közösségi tagországban vagy; - a terméket ún. távolsági értékesítés céljából juttatják ki (a távolsági értékesítést külön fejezet részletezi); - ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül; - termék Közösség területén kívülre történő értékesítése céljából; - nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó termékértékesítés; - termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében; - adómentes Közösségen belüli termékértékesítés érdekében juttatják ki; - ha terméket olyan vasúti, vízi vagy légi személyszállítás során megvalósuló termékértékesítés céljából viszik ki, amelynek indulási és érkezési állomása egyaránt a Közösség területén található és amely nem tartalmaz megállást harmadik ország területén; - a terméket annak feldolgozása, megmunkálása céljából viszik másik tagállamba, ha annak teljesítése után a termék visszakerül a feladás tagállamába a szolgáltatást igénybevevő adóalanyhoz; - az adóalanyisága körébe tartozó terméket a tulajdonos ideiglenesen használja szolgáltatás teljesítése érdekében a másik tagállamban; - a terméket 24 hónapot meg nem haladóan ideiglenesen használják a másik tagállamban, amely - amennyiben azt harmadik országból importálták volna - ideiglenes behozatal címén teljes adómentességet élvezne; - a terméket másik tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbítják; - adóalany kereskedő részére földgázcsővezetéken keresztül történő gázértékesítés, valamint villamosenergia értékesítés esetén. (Adóalany kereskedőnek minősül az az adóalany, akinek [amelynek] saját célra történő fogyasztása ezen termékekből elhanyagolható mértékű.) Amennyiben a felsorolt feltételek közül bármelyik megszűnik, a saját termék tagállamok közötti fuvarozását, továbbítását termékértékesítésnek kell tekinteni a feltétel megszűnésének napján.
Az áfa hatálya alá tartozó vagyonmozgatás esetén az adó alapja a termék beszerzési ára, ennek hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási költsége (68. §.), melyet korrigálni kell az Áfa-törvény 65-71. §-aiban meghatározott tételekkel, vagyis növelni kell például az értékesítéshez járulékosan kapcsolódó költségekkel (így a közlekedési költségekkel). Az adót a termékre vonatkozó belföldi adókulcsnak (5%, 20%) megfelelően kell megállapítani, ha az adózó nem teljesíti a célországban (ahova a terméket áthelyezi) az adóalanykénti bejelentkezési kötelezettségét. Amennyiben a belföldi vagyonáthelyező a célországban (abban a tagállamban, ahová áthelyezi a termékét) teljesíti bejelentkezési kötelezettségét a vagyonáthozatalra, mint Közösségen belüli beszerzésre tekintettel, vagyis ott közösségi adószámmal rendelkező adóalanyként bejelentkezik, úgy a vagyonáthelyezés után abban az országban adózik Közösségen belüli beszerzés címén (22. § (1) bekezdés). Ilyenkor az adóalany belföldön adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít. Az erről kiállított számlában a vevő közösségi adószámaként a saját célországbeli közösségi adószámát kell feltüntetni. Amikor a termékáthelyezés Magyarországra történik, azaz az előbb részletezett áfa hatálya alá tartozó vagyonáthelyezés másik oldala történik belföldön, úgy az belföldön Közösségen belüli beszerzésnek minősül. Közösségen belüli beszerzés tehát, ha az adóalany a tulajdonában lévő terméket - amelyet másik tagállamban használt az ottani adóalanyiságához - gazdasági tevékenység céljára belföldre fuvarozza, fuvaroztatja el. Vevői készlet A legutolsó kivétel némi kifejtést igényel, mivel majd a Közösségen belülről történő beszerzés esetében is szó lesz róla. Szokásos gazdasági konstrukció, hogy az eladónak egy másik országban van vevői készlete, melyből akkor és annyit értékesít, amikor és amilyen mennyiségre a vevőnek szüksége van (lehívásos készlet). Abban az esetben, ha az utolsó pontban megfogalmazottak nem jelentenének kivételt a termékértékesítés tényállása alól, az értékesítő félnek adóalanyként be kellene jelentkeznie abba a tagállamba, ahol a raktárkészletét fenntartja. A tulajdonában lévő terméknek az átszállítása másik tagállamba adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősülne a fuvar indulása szerinti tagállamban, és adóköteles Közösségen belülről történő beszerzésnek a fuvar rendeltetési helye szerinti tagállamban. A raktárból a vevő részre történő értékesítés pedig a vevői készlete helye szerinti tagállamban egy belföldi ügyletnek. Annak érdekében, hogy a terméket értékesítő félnek ne kelljen bejelentkeznie a vevői készlet helye szerinti tagállamba adóalanynak, az áfa-törvény megengedi, hogy a terméknek vevői készlet feltöltése céljából történő átszállítása belföldről egy másik tagállamba ne minősüljön termékértékesítésnek, amennyiben azt a ezt az ügyletet a termék rendeltetési helyi szerinti tagállam sem tekinti Közösségen belülről történő beszerzésnek. Ez utóbbi kitétel azért szükséges, mert a HÉA-irányelv ilyen kivételt nem nevesít, és az ügylet kezelése a tagállamok részéről nem lehet egyoldalú. Az alábbi ügylet tehát a következőképpen kezelendő: Példa: Egy magyar adóalany szállít, szállíttat ki tulajdonában lévő terméket Finnországba és betárolja azt a vevője, vagy a vevő által bérelt raktárba, ahonnan a továbbiak során a vevő által kért ütemezésben értékesíti a terméket a készletéből. Amennyiben a vonatkozó finn jogszabályok megengedik, hogy a magyar adóalany által Finnországba behozott termékek ne minősüljenek Közösségen belülről történő beszerzésnek Finnországban, akkor a magyar adóalanynak nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát Finnországban. A tényleges értékesítés (a raktárból történő vevő általi készletlehívás) során pedig az ügyletet a két fél úgy kezeli, mintha Közösségi ügylet történt volna, azaz a magyar fél ezt Magyarországon, mint Közösségen belüli értékesítés, a finn vevő Finnországban, mint Közösségen belüli beszerzés vallja be és rendezi az adófizetési kötelezettséget. Amennyiben a finn jogszabályok nem teszik lehetővé az ügylet e módon történő kezelését, úgy a magyar fél véghezvisz egy adómentes Közösségen belüli értékesítést Magyarországon, egy adóköteles Közösségen belülről történő beszerzést Finnországban, valamint a tényleges értékesítéskor egy Finnországban belföldinek minősülő értékesítést. Ez utóbbi esetben a magyar adóalany nem kerülheti el, hogy Finnországban az adóhatóságnál nyilvántartásba vetesse magát. Az adóalany saját tulajdonában lévő terméknek a tagállamok közötti „mozgatása” egyes kivételektől eltekintve termékértékesítésnek minősül. Amennyiben tehát egy másik tagállamból hozza be belföldre valaki a saját termékét, és a termék „mozgatása” az áfa-törvény szerint termékértékesítésnek minősül (azaz nem esik a kivételek alá), akkor azt Magyarországon, mint Közösségen belülről történő beszerzést kell kezelni. Vagyis abban a tagállamban, ahonnan a terméket elfuvarozzák, az „ügylet” Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül, abban a tagállamban pedig, ahová a terméket viszik (ez esetben Magyarország), az „ügylet” Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősül. Ez alól kivételt jelent, vagyis nem minősül Magyarországon Közösségen belülről történő beszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja, és a továbbítást követően a belföldi adóalany vevő vagy bizományos Közösségen belülről történő termékbeszerzést hajt végre. Tehát a termékértékesítés kapcsán hozott példa fordítottja érvényesül. Azaz pl. ha a finn adóalany belföldre szállít árukészletet, és azt a vevő, vagy a vevő által bérelt raktárban tárolja, akkor a finn adóalanynak nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie, hanem a tényleges értékesítést (amikor a raktárból a vevő megveszi, vagy bizományos útján beszerzi a terméket) a finn adóalany mint Közösségen belüli termékértékesítés, a vevő (bizományos), mint Közösségen belülről történő termékbeszerzés vallja be. Ezáltal elkerülhető, hogy a finn adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba vetesse magát. A fel-vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek a fenti anyagban több helyen is kivételként jelentek meg egy adott szabályozási konstrukció alól. Ezek adózása is speciális. A fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése esetén a teljesítés helyének (ahol az adót meg kell fizetni) az a hely minősül, ahol a terméket ténylegesen fel- vagy összeszerelik. Így, ha egy német adóalany egy olyan terméket értékesít, amit össze kell szerelni, és történetesen az összeszerelés Magyarországon történik, akkor nem a Közösségen belüli termékértékesítés- beszerzés szabályait kell alkalmazni. Vagyis a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alapján az adófizetési kötelezettség ezen termékértékesítés után Magyarországon keletkezik. Az áfa-törvény alapján abban az esetben, ha ezen termékértékesítést olyan adóalany végzi, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye külföldön van, a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, azaz az adó fizetésére a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti. Vagyis az adott esetben a termékértékesítés után a magyar megrendelő fizeti meg belföldön az adót. Forrás: APEH |
