Devizás számlák kompenzálása

[süni07]

Sziasztok!

Még új vagyok itt, de örülök, hogy rátok találtam! A segítségeteket szeretném kérni a következőben: van egy 'A' Kft, aki rendszeresen számláz egy másik 'B' Kft-nek, és B is számláz A-nak. A számlázás euróban történik, és a teljesítéskori, választott árfolyamon könyvelem őket. Eddig nem is volna gondom, de most kitalálták, hogy nem fizetnek ténylegesen, hanem egyszerűen kompenzálják a nyitott tételeiket. Ilyenkor melyik árfolyamot kell használnom? És mi a pontos menete a kompenzáció könyvelésének? A számlák mind különböző összegűek, és különböző időszakokat érintenek.Esetleg tudnátok segíteni abban is, hogy hol találok rá törvényi hivatkozást?

Előre is köszönöm

[mocsar]

Szia Süni

Én a deviza kompenzálást az alábbiak szerint csinálom: Készítek egy kompenzációs megállapodást, melyen mindkét fél számláit felsorolom, s természetesen mindkét fél aláírja. Amelyik többet számlázott, az kéri a különbözetet átutalni. Így maradhat a teljesítéskori árfolyam. Így már csak a vevőkövetelést kell szembe állítanod a szállítói tartozással. Lehet, hogy bonyolultnak hangzik, de a második kompenzációnál már könnyű lesz. Még nem kerestem meg az ide vonatkozó törvényt, de egy előadáson megkérdeztem egy szakértőt és ő ezt a megoldást javasolta.

Edit

[gyergyoiistvan]

Szia!

Azzal kezdeném, hogy különbség jelentkezik a barter és a kompenzáció között is. Ha kompenzálsz, akkor két devizás tételt úgy kell egymással szemben kompenzálni, hogy már van egy forint érték, amelyen a könyvelésben szerepelnek. Elméletileg euróban kell kiszámolni a kompenzációt. Ha a kompenzált összegek euróban megeggyeznek, akkor a különbözet csak árfolyamveszteség vagy nyereség lehet. Olyan helyzet is adódhat, amikor euróban állapítják meg a díjakat, de a számlán a devizás összeg mellett szerepel a szerződés szerinti árfolyamon átváltott forint érték. Ekkor forintban kell a továbbiakban kezelni a történetet. Nincs árfolyamkülönbözet.

Ha nem kompenzációról van szó, hanem barter ügyletről, akkor pedig nincs árfolyamkülönbözet. Egyszerűen ugyanolyan értékben kell szerepeltetni a tartozást és a követelést, majd összevezetni. Így ami először bekerül azt az értéket kell használni.

Üdvözlettel: Gyergyói István

[madora100]

Süni!

Azonos nemű követelések kompenzálhatók egymással, mindegy hogy a számla eur-ban vagy forintban van kiállítva. Ha jól emlékszem, a Ptk. szabályozza a beszámítást. Az a lényeg, hogy pl. áruszállításból származó követelés nem kompenzálható egy kölcsön tartozással. A kopenzációról - mint ahogyan ez már elhangzott - kompenzációs levelet kell készíteni, tételesen felsorolva abban a tartozások tételeit (számlánként), a követelés tételeit (számlánként) és az esetlegesen rendezendő különbözeteket, amely pénzügyileg rendezendő, vagy a kövekező elszámolásnál figyelembe veendő.

[gyergyoiistvan]

Tényleg csak azonos nemű követelések kompenzálhatóak? Még nem hallottam róla. Ha erről találsz valamit nekem mindenképpen küld el! Előre is köszönöm!

[madora100]

A ptk. üzleti jog címszó alatt foglalkozik e témával. Nemcsak az azonos nemű követelés kompenzálható csak, hanem az is kitétel, hogy lejárt követéseket lehet kompenzálni.
Beszámítás: a pénztartozás teljesítésének sajátos módja.
1.  A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a tartozásból levonja.
2. Különnemű dolgok beszámítására egyáltalán nincs lehetőség még abban az esetben sem, ha a követelések értéke megegyezik.
3. Törvény által ki van zárva a beszámítás pl. törzsbetét fizetési kötelezettség esetén, vagy ha a szolgáltatást a szerződés szerint meghatározott célra kell fordítani.
4. Szándékos károkozás esetén sincs beszámítás! 

 

[süni07]

Köszönöm az eddigi válaszokat, azonban még mindig nem teljesen világos számomra. A kompenzációs lista elkészült, ez oké. A kompenzációba csak számlák lettek bevonva, mindegyik szolgáltatásról. Tehát azt hiszem ez a része még okés. A fő problémát nekem az okozza, hogy amikor összevezetem a vevő és szállító követelést, amik devizás értéken (is) szerepelnek, akkor ott milyen árfolyamot kell használnom?

Régebbről az rémlik, hogy ilyenkor a kompenzációba bevont legrégebbi számla árfolyamát használva kell minden számlát összevezetni. De nem tudom, hogy ez tényleg erre vonatkozik-e? Esetleg az összevezetés során az összes tételt azon az árfolyamon vezetem ki/össze, amin lekönyveltem, és a végső különbözetet kell az árfoylamkülönbségre könyvelni? Erre vonatkazólag hol lehet találni valamilyen szabályozást?

[hani25]

Kompenzálásnál a pügyi telj. napja az elszámolási különbözet banki átutalásának napja. (Ha nincs utalandó különbözet, akkor az írásbeli megállapodás napja a teljesítés.) Ezzel a pügyi teljesítéssel vezetheted ki a vevő- és szállító számlákat. Értelemszerűen devizás tételnél, ha a kompenzációs különbözetet is devizában utalták, az aznapi árfolyammal kell számítani a pügyi teljesítést, és ehhez képest elszámolni az árfolyam-különbözeteket - számlánként. (Persze könyvelni lehet összevontan, de számlánként tételesen le kell vezetned.)

A pontos hivatkozást most nem tudom megadni, de majd megkeresem, s beírom.

[gyergyoiistvan]

Számviteli törvény 60.§ illetve 50.§ Ezek szerint létezik követelés fejében átvett eszköz, csere és beszámítás. 3 különböző fogyalom. A kompenzálás ez utóbbi. A Ptk.-ra való hivatkozás a 68.§-ban található. Azt Madora fent leírta. Ha kompenzálunk, akkor elméletileg a pénzügyi teljesítés napjára kell tennünk, ahogy hani25 írta, de ez technikailag nem jelent mást, minthogy egymással szemben könyveljük a már könyvekben szereplő tételeket. Az eredmény ugyanaz lesz, ha egy fix mondjuk 250 Ft-os árfolyamra átváltjuk a devizás tételeket majd elszámoljuk az árfolyamkülönbözetet. Nincs különbség. Ha követelés fejében kapott eszközről van szó, akkor a pénzügyi teljesítés napjára kell átértékelni, ha cseréről van szó, akkor tulajdonképpen nincs árfolyamkülönbözet.

Üdvözlettel: Gyergyói István

[madora100]

Mint ahogyan szó volt előzőleg róla, kompenzálni csak egynemű és lejárt követelést lehet. Lejárat után születik egy kompenzálási jegyzék, ahol szemben állnak egymással a lejárt tartozások és a lejárt követelések. Ezek a megállapodás megkötésének napján vezethetők ki egymással szemben a vevő és szállító folyószámlákon., kvázi ez a nap a pénzügyi rendezettség napja. Ebből következik, hogy a kompenzálási irat keltezésének napja a deviza átváltásának (ill.árfolyamának) napja is.