telefon magáncélu használat könyvelése

[marcianyu]

Tisztelt Fórumtagok!

Kérdésem lenne, hogy a telefon magáncélú használatát hogyan kell könyvelni? Mi az ellenszámla. Ha lehet a konkrét kontírozást kérném szépen.

Köszönettel:

Orsi

[vib2]

Szia!

Szja /20% x54%=     T természetbeni juttatás szja 556  K szja kötelezettség 462

Maadói  T munkaadói járulék  563        K munkaadói köt. 463

Tb járulék  T Tb járulék 561                K  Tb kötelezetts 473

[andulka]

Szia!

 

Ez egy nagyon jó cikk: (kalkulator.hu)

 

Telefonköltség 20%-ának továbbszámlázása
2007.10.15, Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: Saját forrás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-a (1) bekezdésének mb) alpontja és (12) bekezdése szerint, 2006. szeptember 1-jétől természetbeni juttatásként adóköteles a cégtelefonok, munkahelyi telefonok magáncélú használata során a magánszemély által megszerzett bevétel. Az adó mértéke 54 százalék, melynek befizetése a vállalkozás kötelezettsége.
A juttatás, szolgáltatás miatt a kifizetőt terhelő kiadásból azt a részt kell adóköteles bevételként figyelembe venni, amelyet a magáncélú használat értékéből a magánszeméllyel (dolgozójával) nem téríttet meg a vállalkozás.

A magáncélú használat értéke, a kifizetőt az említett telefon-szolgáltatások miatt terhelő kiadásból a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével, és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Amennyiben ezt kiszámlázza a dolgozóknak, akkor a vállalkozás személyi jövedelemadó fizetésére nem kötelezett.

Amennyiben a magáncélú telefonhasználat költségei nem különíthetők el, vagy túlságosan nagy ráfordítást igényelne a kigyűjtése, a vállalkozás választhatja azt, hogy a számlaértékből 20 százalék számít adóköteles bevételnek, amelyet kiszámláz a telefont magáncélból használók részére. Ebben az esetben is mentesül a cég az adóköteles természetbeni juttatás kötelezettségi alól.

Tehát a magáncélú használat tételes elkülönítése helyett, a szolgáltatásról kiállított számla értékének 20 százalékában is megállapítjuk a magáncélú használat értékét, és ebben az esetben ennek összegét kell a munkavállalókkal megtérítteti annak érdekében, hogy a vállalkozásnak ne kelljen fizetnie a természetbeni juttatás közterheit.

Ha a vállalkozás a cégtelefon magáncélú használatának értékét az üzleti és a magáncélú használat értékének tételes elkülönítése helyett a bejövő számla értékének 20 százalékában állapítja meg, akkor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény közvetített szolgáltatásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, hiszen ekkor a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn. Nincs ténylegesen továbbadott szolgáltatás, csupán a szolgáltatás magáncélú használatának vélelme.

Ebben az esetben a szolgáltató által számlázott teljes számlaértéket - a le nem vonható 30% áfával együtt - igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. (T 52. - 454.)

A szolgáltató által számlázott összeg, munkavállaló által megtérítendő részét, vagyis a jelen esetben 20 százalékát, a munkavállaló felé kiállított számla alapján, a munkavállalóval szembeni követelésként és egyéb bevételként, illetve fizetendő áfaként kell elszámolni.

A magáncélú használat vélelmezett összege nem lehet az értékesítés nettó árbevétele - még akkor sem, ha arról számlát állítanak ki -, hiszen a munkavállalótól kapott összeg nem egy konkrét szolgáltatási mennyiségért kapott ellenérték, hanem a szolgáltatás igénybevételének egy vélelmezett hányad - nem mért mennyiség - alapján történő megtérítése.

A számla rendezése pénztári befizetéssel, banki átutalással vagy - ha a munkavállaló hozzájárul - a bérelszámolás keretében, a bérből történő levonással - a követelés egyidejű beszámításával - is történhet.

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek értelmében, a vállalkozás azzal, hogy megfizetteti a magánhasználat vélelmezett részét,nem bizonyítja tényszerűen a magánhasználatot, ezért ennek, az áfa törvény szempontjából önmagában véve a magánhasználatra vonatkozó következménye nincs. Az adóhatóságnak kellene tényszerűen bizonyítania, hogy történt magáncélú használat.

Ha az adóhatóság ezt nem tudja bizonyítani, akkor a kifizető a teljes előzetesen felszámított általános forgalmi adó 70 százalékát vonhatja le.

Amennyiben az adóhatóság tényszerűen bizonyítja a magánhasználatot, akkor a vélelmezett értéktől függetlenül, a megállapított magáncélú hívások tételeire jutó előzetesen felszámított általános forgalmi adó, és az üzleti célú használatra jutó áfaérték 30 százaléka lesz nem levonható a bevallásban.

Ha az üzleti célú és a magáncélú használat vélelmezett aránya 80-20, akkor példánkban tételezzünk fel egy 120 egység bejövő számla szerinti bruttó értéket, melyből 100 egység az ellenérték és 20 egység az áfa.

Nézzük meg, hogyan kell lekönyvelni a gazdasági eseményt, feltételezve, hogy az adóhatóság a magáncélú használat tényleges arányát nem vizsgálja, és a munkavállaló a magáncélú használat értékének bérből történő levonását választja!

- a szolgáltató számlája szerinti érték (az üzleti és a magáncélú használat összesen), és annak le nem vonható áfája: 100+100*0,2*0,3=106


Ahol 100 a telefonszolgáltatás teljes ellenértéke, 20 az előzetesen felszámított áfa, és ebből 6 a le nem vonható általános forgalmi adó, melyet költségként kell elszámolni.

T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei
K 454. Szállítók

- a szolgáltató számlája szerinti érték összes levonható áfájának elszámolása: 100*0,2*0,7=14
T 466. Levonható általános forgalmi adó
K 454. Szállítók

- a vélelmezett magáncélú használat (20%) dolgozók által megtérítendő nettó értéke: 100*0,2=20
T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
K 96. Egyéb bevételek

- a magáncélú használat értéke után kiszámlázott fizetendő áfa: 100*0,2*0,2=4
T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
K 467. Fizetendő általános forgalmi adó

- a magáncélú használat értékének beszámítása a munkavállalóval szembeni kötelezettségbe a bérelszámoláskor írásbeli nyilatkozat alapján: 20+4=24
T 471. Jövedelem-elszámolási számla
K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

(megj. Ha a munkaválllaló/magénszemély a pénztárba vagy bankba befizeti, akkor: T 38 - K 361)

A személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása alapján, személyi jövedelemadót és egyéb közterhet ebben az esetben a magáncélú használat után nem kell fizetnie a vállalkozásnak.

Amennyiben a vállalkozás a magánszemélyek részére a rájuk vonatkozó tételes kigyűjtés alapján készíti el a számlát - az alapdíj arányos összegét is beleszámítva -, akkor a továbbszámlázás számviteli elszámolása a közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint történhet, ha az megfelel a számviteli törvény szerinti követelményeknek (3.§).

Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató bejövő számlájából a magánszemély(ek)nek továbbszámlázandó összeget - a le nem vonható áfával együtt - az áruk között közvetített szolgáltatásként kell kimutatni. A számlaérték fennmaradó részét - a le nem vonható áfával együtt - igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. A magánszemély(ek)nek továbbszámlázott összeget követelésként és értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a közvetített szolgáltatás - áruk között kimutatott - értékét anyagjellegű ráfordításként, eladott (közvetített) szolgáltatásként kell könyvelni.

 

Üdv. Andi

 

[jozsa_b]

Sziasztok!

 

Bocs, hogy belekérdezek a témába, de lefordítanátok nekem a tételes kigyűjtés alapján történő könyvelést egyszeresre, - már mint a kiszámlázott részét - egy olyan egyesület esetén, ahol nincs vállalkozási tevékenység, tehát nincs árbevétel ?

Van közhasznú tev. bevétele, ugyebár ez nem az. Van tagdíj bevétel, illetve egyéb bevétel. Tegyem az egyéb bevételek közé ?

A másik oldalt pedig mondjuk az egyéb, célszerinti tev. ktg.-ei közé, mint anyagjellegű ráfordítást ?  

 

Köszi. Mégegyszer bocs, hoyg beledumáltam.

 

Bea 

[andulka]

Szia Bea!

 

Én az egyéb bevételek közé tenném.

Mivel egyesületről van szó, igazad van, szét kell választani a közhasznú tevékenységet és a vállalkozási tevékenységet. Igazság szerint egyikbe sem tartozik, hisz attól még nem lesz vállalkozási tevékenység, hogy egy általa igénybevett költség egy részét továbbszámlázza.

Tehát marad a közhasznú tevékenység bevétele/költsége - én legalábbis ide szoktam tenni, de nem 100-as, hogy valóban oda való.

 

Üdv. Andi

 

[jozsa_b]

Köszi a választ. Bocs, hogy csak most reagálok, de lakást csiszáltam, tudod a NYÚL miatt...:))

Mindenkinek Kellemes Húsvétot kívánok. Locsolót meg pont annyit, amennyit szeretne.

 

Bea 

[marcianyu]

Köszi a fáradozást!Kellemes Húsvétot!

Orsi